1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

281. országos ülés

231. ÜLÉS. 16. Jan. HR) magáévá nem teszi, hogy a’ földes uri jusokat, ha csak a’ Törvény könyv­ben kijelelve nincsenek, korlátolni lehet: mert ha ezen principium állana, úgy az 1-ső rész 9-dik czímje semmit sem foglalna magában, bátor a’ vagyonnal való szabad és korlátlan élést bátorságosítja, minthogy a’ helyben nem hagy­ható elv szerént még csak egy földes úri jussal sem lehetne szabad és korlát­lan élés , mert a’ Törvényben specificált földes úri jusok , ugyan Törvények ál­tal korlátoltatva vágynak: az ott nem specificáltak pedig mind^korlátolhatók lennének, híjába állana e’szerént az l-sö rész g-dik czímje, mellytöl elálla­­ni soha sem kíván, és mellynek ellenére semminémú elvet el sem is fogad, azért a’ §-us végét, hol ezen elv felállitatik egészlen kihagyatni kívánta, állít­ván azt, hogy a’ Törvény könyvben nem specificált, de az 1-sö rész 9-dik czímjében közönségesen foglalt úri jusok azok, mellyeket e’ Törvény mellett épen korlátolni nem lehet. Soprony Vármegye’ 2-dik Követe sajnálja felettébb, hogy a’Fó Rendek minden ok nélkül hátráltatják a’Rendeknek e’béli kívánságát, éspedig hátrál­tatják még akkor is, midőn abba O Felsége, ki fele része a’ törvényhozás­nak, maga részéről is megegyez, — midőn a’ Rendek nagy többsége a’ szo­káson is alapúit kívánságát nyilatkoztatja, midőn láthatják, hogy ezen Tábla soha sem^'fog elállani e’béli kívánságától, — és midőn az ő kivánatok, sem az Urbér, sem pedig a’ Törvénybe nem gyökerezik — az volna tehát e’ rész­ben vélekedése, hogy a’ Fő Rendek kérettessenek meg, hogy valaliára már ha­joljanak a’ Rendek kívánságára. Az Elölülő: a’ Sopronyi kívánság nem alapos, mert az ellenkezik a’ tractátusok rendjével, és az Országgyűlési szokással — ugyan is a‘Rendek kí­vánságokra annak módja, és rendje szerént okokkal felelvén a’ Fő Rendek — az általok tett észrevételekre a’Rendeknek szinte okokkal kelletik felelni. Fejér Vármegye’ 2-dik Követe több ízben előadott okait ismételni nem kívánja, de rövideden a’ kerületi szerkeztetés ellen nyilatkozik — mert ré­széről a’ taksákat czéleránytalanoknak tartja — ugyan is vannak olly helységek, mellyekbe^’ boltén fizetendő 10 forintokat, házáért és kertjéért sem képes meg­fizetni a’jobbágy, — ’s ugyan azért, ha ezen kérdésnek megállapítása által a’ kereskedésnek nagy előmenetelét tapasztalná, részéről kész volna a’ kerületi szer­keztetekhez állani — de minthogy azt jelen környülményekben nem is reményi­­heti — a’ Fő Piendck izenetjekhez ragaszkodik. Nógrád Vármegye’ 1-ső Követe a’ Sopronyi előadásra azt jegyzi meg, hogy szabadságában légyen mindeneknek érzéseit annak rendje, és módja sze­rént kijelenteni — következőleg a’ Fő Rendeknek is, — mi pedig a’ tanács­kozás alatti tárgyat illeti, mivel a’ Rendeknek első szerkeztetése közelebb áll a’ Fó Rendi izenethez, azt insti uctiójánál fogva pártolja; — hasonlóan Morvát Ország 1-ső Követe is. Eperjes városa 1-ső Követe: ha a’ boltbeli jussal való viszszaélésre kellelin és illetin túl is az engedelem megadatik , főképen a’ nagyobb ura­dalmakban , a vérszopó zsidók sokasága a’ sok terhek alatt ellankadt adózó népre olly sanyarúságot árasztana, hogy az 1547-dik évi 26-dik Czikkely megújitatnék inkább, hogy sem elfelejtetnék, és így előrelátható, hogy a’ mil­liók könnyei az Isten bosszúló haragját továbbá is ingerelnék. — De ezeket

Next

/
Thumbnails
Contents