1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 1. ülés

E L S Ő V L É S. „De ha ezen magas feladást., melly egy új Századot szülhet évi könyveink­ben , és a’múlt. időt a’ jövendővel szelíd közbenvetésscl öszveeggyeztelheti _ ha buzgó óbajtúsinknak bokros örvénjét méltó figyelemmel tekintjük,_mellette azomban vizsgáló szemeket fordítunk vissza az előttünk lefolyt fél század majd borzaztó történeteire, majd ámulásra méltó előmeneteleire, — ha ez alatt csendes iparkodással bőven kifejlett nemzetiségünkre nézünk, — ha végre az erőszakot a’ jámbor utasítással. és mindegyiknek gyümölcseit bírálva öszve erányzuk, — ha őszinteséggel hódolunk mások kárán szerzett mindennapi ta­­pazstalásunknak, hogy tehetős korunknak rémítő villongásai többnyire a’kí­méletlen újításoknak a’ megátalkodott régiségekkel fennálló küszködéséből eredvén, ott csillapottak leginkább szerencsés közértelemre, a’ hol mind a’ kettő ellenére feljebb hatott a’réginek az újba törvényes és rendes úton. —’s csupán a’ szükséghez alkalmaztatott általszállítása , a’ hol az elmúlt, időknek ál­lapot ja a’Jelenkor' kivánatjaival és a’Jövendőség bővebb kifejlődésére vezér­lő tehetség’ elókészétésével egybekapcsolva, bátor, de kimért lépésekkel és engedékeny mértékletességgel halkai halad a’közigazgatás; —ha mind ezekre ügyelünk Tekintetes Karok és Kendek, valóban nem kételkedhetünk , hogy va­lamint az élő természetben tartósabb az, a’mi lassan terem és érik, úgy az emberi elme termékeiben is mulandóbb és vesztékenyebb a’ hirtelen szüle­mény , — az erőltetett, változás pedig önnön magában hordozza az emésztés magvát, 's legbiztosabb azon intézés, ha a’ jelenidő szülőt je —a’ jövendő pedig unok á j a lehet a’ hajdani kornak.“ 1 Ily jeles környülményekben,— illy felséges tárgyaknak elhatározáséi­ban,— melly nagy tekintetű kötelességünk,— melly fényes hivatalunk, a’ kii­­lömböző vélemények között ütközés nélkül úgy eljárni, hogy a’Király és a’Ha­za, — melly kettőnek egyesült ereje teszi a' közboldogságot — Igazainak cson­­kulása nélkül, mind egyik, mind a’ másik méltó várakozásának tökéletesen megfeleljünk, —melly bajos a’józan rend szerént külön foglalt, de gyakor­ta egymásra hivatkozó munkákban tömlekbe nem jutni, — melly kényes fog­lalatosság úgy egyengetni, módosítani, csinosítani az ó szerzeményt, hogy tö­redékek ne maradjanak kezeink között, tudva van a’ Tekintetes Karok és Ken­dek előtt. “ „Azomban, bár melly nehézségek tornyozzák magokat élőnkbe, nem aggódom, — hanem buzgó szívvel örvendek édes Hazánk sorsán, midőn lel­kes Hazámfiainak ezen választott színét, országos tanácskozásink végett, egy­­bcgyúlve szerencsém van látni, — midőn dicső Honunk nagy férfiainak vi­dám homlokain a’ polgári érdem’ koszorúját már most is virítni szemlélem,— midőn illy erős Oszlopok közzé helyheztetett Felséges Urunknak királyi bizo­dalma,— a’ kik között fennállani, vagy csüggeni hasonló dicsőség!— midőn a közjónak olly hathatós Szószóllói üllnek körülöttem, a’ kik nemes büszkeség­­gel vágyódnak a' késő maradék örökös bálájára, ’s a’ kik századokra ismét megalapítják azon világszerte esméretes közvéleményt i hogy minden nagy és felséges Szerzetekben, és tántoríthatatlan hívségében csak magyar a’ Magyar.’ „Midőn ezen telyes meggyőződésemből eredeti forró Hazaszeretettel te-Istenének, bennünk a' tehetség, csak éljünk mind a’ keltővel vesztegetés nélkül»“

Next

/
Thumbnails
Contents