1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 1. ülés
E L S Ő V L É S. „De ha ezen magas feladást., melly egy új Századot szülhet évi könyveinkben , és a’múlt. időt a’ jövendővel szelíd közbenvetésscl öszveeggyeztelheti _ ha buzgó óbajtúsinknak bokros örvénjét méltó figyelemmel tekintjük,_mellette azomban vizsgáló szemeket fordítunk vissza az előttünk lefolyt fél század majd borzaztó történeteire, majd ámulásra méltó előmeneteleire, — ha ez alatt csendes iparkodással bőven kifejlett nemzetiségünkre nézünk, — ha végre az erőszakot a’ jámbor utasítással. és mindegyiknek gyümölcseit bírálva öszve erányzuk, — ha őszinteséggel hódolunk mások kárán szerzett mindennapi tapazstalásunknak, hogy tehetős korunknak rémítő villongásai többnyire a’kíméletlen újításoknak a’ megátalkodott régiségekkel fennálló küszködéséből eredvén, ott csillapottak leginkább szerencsés közértelemre, a’ hol mind a’ kettő ellenére feljebb hatott a’réginek az újba törvényes és rendes úton. —’s csupán a’ szükséghez alkalmaztatott általszállítása , a’ hol az elmúlt, időknek állapot ja a’Jelenkor' kivánatjaival és a’Jövendőség bővebb kifejlődésére vezérlő tehetség’ elókészétésével egybekapcsolva, bátor, de kimért lépésekkel és engedékeny mértékletességgel halkai halad a’közigazgatás; —ha mind ezekre ügyelünk Tekintetes Karok és Kendek, valóban nem kételkedhetünk , hogy valamint az élő természetben tartósabb az, a’mi lassan terem és érik, úgy az emberi elme termékeiben is mulandóbb és vesztékenyebb a’ hirtelen szülemény , — az erőltetett, változás pedig önnön magában hordozza az emésztés magvát, 's legbiztosabb azon intézés, ha a’ jelenidő szülőt je —a’ jövendő pedig unok á j a lehet a’ hajdani kornak.“ 1 Ily jeles környülményekben,— illy felséges tárgyaknak elhatározáséiban,— melly nagy tekintetű kötelességünk,— melly fényes hivatalunk, a’ kiilömböző vélemények között ütközés nélkül úgy eljárni, hogy a’Király és a’Haza, — melly kettőnek egyesült ereje teszi a' közboldogságot — Igazainak csonkulása nélkül, mind egyik, mind a’ másik méltó várakozásának tökéletesen megfeleljünk, —melly bajos a’józan rend szerént külön foglalt, de gyakorta egymásra hivatkozó munkákban tömlekbe nem jutni, — melly kényes foglalatosság úgy egyengetni, módosítani, csinosítani az ó szerzeményt, hogy töredékek ne maradjanak kezeink között, tudva van a’ Tekintetes Karok és Kendek előtt. “ „Azomban, bár melly nehézségek tornyozzák magokat élőnkbe, nem aggódom, — hanem buzgó szívvel örvendek édes Hazánk sorsán, midőn lelkes Hazámfiainak ezen választott színét, országos tanácskozásink végett, egybcgyúlve szerencsém van látni, — midőn dicső Honunk nagy férfiainak vidám homlokain a’ polgári érdem’ koszorúját már most is virítni szemlélem,— midőn illy erős Oszlopok közzé helyheztetett Felséges Urunknak királyi bizodalma,— a’ kik között fennállani, vagy csüggeni hasonló dicsőség!— midőn a közjónak olly hathatós Szószóllói üllnek körülöttem, a’ kik nemes büszkeséggel vágyódnak a' késő maradék örökös bálájára, ’s a’ kik századokra ismét megalapítják azon világszerte esméretes közvéleményt i hogy minden nagy és felséges Szerzetekben, és tántoríthatatlan hívségében csak magyar a’ Magyar.’ „Midőn ezen telyes meggyőződésemből eredeti forró Hazaszeretettel te-Istenének, bennünk a' tehetség, csak éljünk mind a’ keltővel vesztegetés nélkül»“
