1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 47. ülés - 1832 / 48. ülés
4 10 NEG Y V EN IS YOLCZADIK LL É S. vetéseire ’s végre egyik meg győzi a’ másikat. Az írolt beszédek nem foglalhatják magokban azt, a’ mi csak a’ vitatások folytában fejük ki, de más részről csak igen hoszabbítanák a’ tanácskozásokat a’ nélkül, hogy sok benyomást tennének. Kérdi, melleik írott beszéd által mozdíthattak meg eddig a’ KK. és Kendek? Azért megmaradhat Komáromnak indítvánnyá , hogy semmi Írott beszédnek helye ne legyen. Trencsén Vármegye első Követje igaznak tartja, hogy a’tanácskozások írott beszédek által hosszasokká válnak, de még is kívánná, hogy ha valaki elolvassa ’s azonnal által adja dictióját, azt el lehessen fogadni. i)e nem úgy, mint most történni szokott, midőn némelly Követ 4—5 napok után olyast is nyújt he , a’ miről nem is álmodott. így azután felelet nélkül maradván az illy elvek, a’ törvényhozó Test compromittáltatik, mintha ezekre senki sem tudott volna felelni, holott azért nem felelhettek, mivel azokat senki sem hallotta. Új argumentumok hozatnak elő ’s minden felelet nélkül maradnak. — A’ Bácsi 1-ső Követ hasonló vélekedéssel van. De más következéseket is lát. Szól valaki egy tárgyról ’s ő megegyez benne. De a’ másik írja othon beszédét; hol egészen más elvek fordulnak elő, ’s ollyanok a’ mellyekre soha sem állott volna; valamint maga a’ .Szónok is ollyasokat talált, — mellyeket halgalással soha el nem fogta volna mellőzni, ha azokat hallotta volna. Azért olvassa ugyan, ki akarja beszédét, de rögtön nyújtsa azt be a’ Szerkeztednek. — Ilonth Vármegye’ első Követje elő bocsátván azt, hogy ő soha sem fog írott beszédet olvasni, azt állítja, nincs hatalmokban a’ KK. és RR-nek valaraelly törvényhatóságot attól eltiltani, hogy Követe, kivált szövevényes tárgyakban, irattal magán ne segítsen; mivel ez által voksa’ szabadsága gátoltatnék. Különséget talál ugyan Ilonunk és a’ külföld között, a’ hol a’ ki tűzött tárgy mellett vagy ellene többen előre fel jegyeztetik magokat. Ezeknek argupientumai birják a’ házat végzésre, nálunk felelni kell az újonnan felhozott okoskodásokra. Nem akarja meg vizsgálni, mellyik tanácskozás módja jobb; de azt magáról tudja, hogy a’ vitatás közben előfordult elme súrlódások sokszor olly ideákat szültek benne, mellyek előbb esze ágában sem valának. — Meglehet, hogy olly Hazafi, kinek érzelmei legtisztábbak, okoskodásait azért nem adhatja rendesen elő, mivel emlékezete elhagyja. Más részről szerencsétlen szónoknak tartja azt, ki látván mi Ily unalmat gerjeszt Írott beszédje, annak olvasásával fel nem hagy; nem gratulálhat neki, mert legjobb argumentumai, a’ helyett hogy benyomást tegyenek, siker nélkül hangoznak el. Trencsén és Bács Megyék Követeinek észrevételei figyelmet érdemiének, mert maga is emlékezik, hogy ollyannak refutatiója jött he a’ naplóba, a’ mi egészen máskép állott a’ másiknak elő adásában, vagy éppen fel nem találtathatott. Midőn a’ Szónok a* Tornai Követtel vitte a’ Kerületi Előlülést; a’ napkönyv Szerkeztetekének bővítése rendeltetett; de kérdi, ha három évig tart az Ország Gyűlése, ki lesz az, a’ ki azt olvassa, vagy fizesse? Azért végeztetett, hogy minden Sessio elején bocsáttassék elő a’ tárgy, mire is kérjük a’ Mélt. Elölülőt, mert most legnagyobb unalmat gerjeszt a’ naplónak olvasása. Torontói Vármegyének 1-ső Követje Trencbin és Rácsnak véleményit osztja; semmi irott beszédet elfogadhatni nem akar, de külömben is szabadságában állván minden Követnek bog) elé adandó beszédjének elveit Írásba
