1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 43. ülés
388 MßO YV E NII ARM AD IK ÜLÉS. Bihar Vármegyének 2-ik Követje: Az Ország Ilendei a’Földhasználati munkának azért adának elsőseget, hogy a’ szegénységén mindenek előtt könnyehbítlsenek, a’nemzet ezen engedekenyse'ge után, méltán elvárhatta, hogy azután mindjárt a’kereskedés álapotja vétessen tanácskozás alá, mellynek haszna, az Országnak minden lakosait egyformán illeti; különösen mi hasznot várhat, .V Jobbágyság is a’ Földhasználati összeköttetéseknek elrendeléséből, ha már most bátorosított. szorgalmának jutalmát a’ kereskedés meg nem adandja. Többnyire nem elég ha ezen jelszó justitia est regnorum fundamentum“ egyedül az oszlopokon van írva; de igazán megkellene annak állani, és a’ Nemzet törvényes és igazságos kívánságainak betellyesítődni, a’ midőn most már csak, a’régen fel mutatott előleges sérelmekre is talán csak 4O — 50 esztendők múlva várhatunk választ. 'S oltanak nekünk czélarányos kereskedési törvényeink, hol vannak azok? gyarmati állapot és kereskedési megszorítatás foglalták el helyeket; ezeknél fogva az döbbeni Felírásnál maradva az ottan első helyen kitett három rendszeres munkát azon sorral és junctim kívánta O Felsége eleibe terjesztetni. Mellyre Az Előlülő azt válaszolá, hogy a’kölcsönös bizodalom fő talp köve, boldogságunknak, ha c’hez, Fejedelmünknek Királyi szavához tartjuk magunkat, kétségünk sem lehet, hogy Országos tanácskozásinkból, az óhajtott közönséges boldogság kifog kerülni. Békés Vármegyének l-ső Kovetje: Küldői annya utasításokban, a’ publico politicumot kívánták volna első helyen félvétetni, de ez einem fogadtatván, a’ 1825 esztendei Országos végzés szerint a1 kereskedési tárgynak adalott az elsőség, mellyel azonban a’ többség ezen Ország Gyűlésén 2-ik helyre tett, e’ mellett marad tehát továbra is. I7gl-ik esztendőben az Ország Rendéi a’ rendszeres munkákat, sérelmek, és kívánságok gyanánt tekintették; úgy kell azokat mostan is nézni, ’s ennél fogva, valamint az Ország ilendei sérelmeiket és kívánságaikat olly rendben terjeszthetik a’ Fejedelem eleibe mint nékiek tetszik, ügjT ezen rendszeres munkákra nézve is e’ beli jussát a’ Nemzetnek veszedelmeztetni nem lehet, mind ezért tehát, mind annál fogva, mivel a’Kormánj'ez úttal a’kereskedési tárgyat a’sorba előbb téve ennek fontosságát elismerte, a’ szóló az döbbeni Felírásban ki szabott rend mellett maradott. Az Elölülőnek azt felelve : hogjr nem a’ törvényes rendelkezéseknek kell kereskedési öszveköttésekre nézve a’ Kereskedési tárgyakat megelőzni, hanem ellenkezőképpen; mert nem ideális törvényeknek kell lenni a’ kereskedésben elsőknek, hanem materialis hasznoknak, mellyeket azután a’ törvénynek védni kelletik. Szerem Vármegyének l-ső Követ je szót szaporitani nem akarván, önmeggyöződése szerint második helyen a’ törvényes munkát kívánta felvétetni. Pest Városának Követje. Erkölcsi vagy is morális feltételei közzé a’ Kereskedésnek tartozik leginkább a’ közhitei, az az erős és alapos viszonti bizodalom, bőgj- minden Ígéretnek, alkunak szerződésnek, és kötelezésnek bizonyos foganatja, és valóságos sikere leend egész kiterjedésében, tehát nem csak minden tárgyra, hanem minden személyre, és a’ mi a’ kereskedésiben lölötte nyomos. magára az időre”nézve is. Ezen bizodalmát és biztosítást, csak a’jó törvények, a’ gyors, egyszerű és olcsó törvénykezés, szóval ollyan igazság kiszolgáltatás szülheti, ’s álapíthattya, melly nélkül most édes Hazánk,
