1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 26. ülés
HUSZONHATODIK ÜLÉS. 285 Orsz.íg Gjiiiosfi nz utóbbi I örvény ben rendelt ülőben való meg nem tarthatása miatt maga részéről fájdalmát kijelenti, ragaszkodik az 1715: esztendei Törvények azon Elöljáró részéhez, mellyel az akkori Törvényhozók tettek — és most is e’ jelen való időben az 1331-ki 2-ik Octoberbe határozott Ország Gyűlésének az Epekor nyavalja miatt való elhalasztását — azon szóval vicissitudines in praefatione condendarum Legum kifejeztettni, a’ mostani 1’ elírásból pedig a’ kérdés alá vett hozzá adás kihagyását tanátsosnak tartja ebből következvén, hogy már majd 5 hónapok múlva is a’ Kir. Előadásokra nézve küldendő L elírásba főkép ezen okból az egyezés meg nem történhetvén, szükséges hogy engedjünk abban, a’ miben lehet, és kell, és főképpen midón alap 1 Örvényeinket sértve lenni nem tapasztaljuk, a’ környülmények a dolgot világosítják , hogy azokra nézve, mellyöket az Ország Lakosi mi tölünk olly érzékenyen és tellyes reményei várnak, már egyszer hathatós előlépéseket tehessünk. 1 orontál V armegye 2-dik Követje Küldői az 1830-diki 6-dik ellenére közben jött Ország Gyűlése halasztását sérelmesnek látván, és ellene fel is Írván, kötelességének látja az Izenethez ragaszkodni, még pedig belső meggyőződésből is mert az aggodalmat kilejezni kell, a’ kifejezés pedig elég mérsékleti, és a’jövendőre teljes biztosítást foglal magába- A’Törvénynek szentnek, és mindenek felett sérthetcttlennek kell lenni. Az 1716-dik példa ide nem alkalmaztatható. Az akkori Karok és Rendek Országosan egybe gyűlve lévén magok akaratokból mentek el, most pedig öszve nem hivattak. A’Rendszeres munkák felvételéből nem lehet erősséget húzni: mert ezek nem kirckesztőleg a’ mostani Gyűlés tárgyai. Nem az a’ fő sérelem hogy 2-dik Gctoberben 1831 nem volt Ország Gyűlése, de az hogy az után is tovább egy esztendőnél halasztatott, noha már Octoberb. mindenütt megszűntettek az elzárások. Ha 1832-ki elején a’ köszönő küldöttségek Bécsbe utazhattak, utazhattak volna a’ Követek Osszág Gyűlésére is. Ennél fogva tehát azt tartja, hogy a’ szerkezteié» áljon, a’mint van, minthogy úgy is ködömben új okok elő nem fordultak. Sopron Varmegye 2-dik Követje abból a’szempontból menvén ki, hogy h> tekintet az idő kémc'llés. Eddig szóllani nem akart, mert egynek látszott lenni az akarat, most azomban vittatas alá kerülvén a’ tárgy, többé halgatnia nem lehet, és kötelessége ki mondani vélekedését. Ha valakinek bizonnyára a’ Szolidnak Küldői érzették az idő sanyaruságait. 180Q-ben majd az esztendő nagyobb részén az ellenség pusztította Megyéjeket, 1851-ben hasonló veszélyt hozott keblekbe az eddig esméretlcn nyavalya. He 1831-ben sem szűnt meg a’ baj , még nagyobb mértékű volt annak 1832-ben ismételése. Soprony \ árossában 1831-ben csak mintegy 100 holtak meg az Epekorságban, — 1852-ben többen öt száznál. A’ Vármegyében 1831-ben csak 50 helység szenvedett, 1852-ben már 200, és így 1852-ben sem jöhettek volna a’ küldöttek Diaetára. Igaz, hogy a’ Haza dolga fő tekintet, hanem azt a’ házi élet tekintete még felyül múlja; kihagyta volna veszélynek kitéve háza népét? váljon ki tört volna nem egy, de 15 Credentionalisokkal is a’ y as Vármegyei olly szoros elzárásokon keresztül ? Többnyire az a’szó, hogy a’Hiaeta nem tartása aggodalmat szült? ám de nem szült volna é nagyobbat, ha az Ország az Epcinirigy dühösködése alatt cgybehivatolt volna, főképpen a’ Rendszeres munkák me 72 »ír-
