1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 26. ülés
HUSZONHATODIK ÜLÉS. 283 silása kozott nevezetes külömbséget látott, még is a’javallat eránt, megnyugvását jelentette ki. Ilont Vármegye 1-só Követje azt, hogy az Epe mirigyről említés tétesen nem ellenzetté, azomban nem azon módon, mint a’ Javallatban van, mert ez szemre hányás lenne: Küldői az Epe mirigy dühösködése alatt érkezett Ország Gyűlése tartása felfüggesztését rendelő Királyi Levélben meg nyugodtak, és csak az Epe mirigy megszűntével sürgették az Ország Gyűlését, fő aggodalmokat abban helyheztettvén, hogy a’ Kormány egy oldalulag a’ törvény erejét íel nem függesztheti; a’ mi tagadhatatlan igazság is. Az Epe mirigy dühosködései alatt lehetetlen volt az Országot egyben hívni, a’ lehetetlenség pedig törvényt bont. Elesmérte ezt a’ múlt 1830-diki Ország Gyűlés is, mert az adó a’Karok, és Rendek javallatában 2-dik Octoberig 1831-ben lévén felajánlva, az akkori Előlülő nyoinos észrevételeire, hogy jöhet háború, ragadós nyavalya, vagy más illy elkerülhetetlen környülállás közbe, a’ Karok és Rendek a’ napnak kitételével fel hagytak; — és így vagy nem kell említeni az Epemirigyet, vagy ha emlittetik, szemre hányás nélkül csak az előadott értelemben úgy hogy annak meg szünte utánn is halasztatott a’ törvény teljesítése. A’ Fehér \ ármegyei 1-ső Követ fel hozta: hogy Megyéje az Epemirígy súlyait mód felett érezvén; azokban, mellyek annak következésében történtek, sérelmeket nem lát, ennél fogva tehát, vagy maradjon el az egész említés> vagy módositasson; vagy a’ Fő Rendek, vagy pedig az Elölülő értelmében. Moson Vármegye 1-ső Követje : ki lévén az Előlülő által a’ tárgy merítve, reá állott akár a’ ki hagyásra, akár a’ Vas Vármegyei Követ által javallott módra; indito okúi elő hozván a’ már késöbre haladott időt, és a’ fő Rendekkel való valahára eszközlendő egyesség szükségét. A’ Liptó Vármegyei 1-só Követ: Minthogy eddig a’ többség a’ javallatot pártolta, ellene mondani nem akart, most már azomban többen szádékjokat. ki jelentvén kötelességének tartja egy részről ki mondani, hogy küldői az Országos tárgyak siettetését sürgetik, más részről pedig azon lenni, hogy a’ két Tábla közt az egyesülés minden módon elóségéltessen. Liptó az első;Királyi Rendelést, melly az Epemirigy közbe jövetelénél fogva, az Ország Gyűlése halasztását ki mondotta, nyugodalommal fogadta, annál is inkább , minthogy keblében még 1832-ben is volt a’ nyavalyának nyoma. A* mennyibe az Epemerigy megszűntével a’ Törvény nem tellyesitetett, mind ő, mind küldői osztoznak a’ Karok és Rendek aggodalmában, azon tekintetből is, hogy egy oldalúag a’ Törvényei nem lehet dispensálni. Az 1741-diki 22-dik hasonlatosságába be ereszkedni nem szükség, mert az Epemirigy , a’ Pestissel egybe hasonlításba nem jöhet: leg czél erányossabb tehát meg emliteni ; de nem úgy, mint a’ javallat mondja, hanem ekképpen módosítva : quamvis Comitiorum in diem 2-ae Octobris 1831 praefixorum inter infaustas rerum , et eventuum vices, quorum reminiscentiam hic loci reiterare nolumus , hucadusque secutam dilationem ipsimet etiam multiplici ex obtutu dolemus. Tübnyire a’ mennyiben az egyodalagú törvénytől való eltávozásról van a’ szó, Vas Vármegye Követje javallatja elégtelen lévén, szükséges a’ tárgyat vagy az adó fel ajánlása alkalmávál, vagy pedig 71 *