1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 2. ülés
M J S O D I K Ü L É S. kivánnyanak; — leginkább e’ czélnak biztosabb elérhetése tekintetéből azon Országos Kúldötségeket, mellyek a’jövendő Törvényhozó Testnek segédeszközöket keresnének, kinevezte." „Azomban az egymást boszszas sorral felváltott evek inostohasága, ’s az igen súlyos viszontagságok, mellyeket egész Europa sokáig szenvede, O Csász. Kir. Felsége azon óhájtásának, hogy a’ Hon köz boldogsága czelerá. nyos intézetekkel mind inkább nevekedjen — ’s az Ország Rendéi e’ reszban többször kijelentett, mint szinte az Ország minden lakosai kívánságainak is teliyesedését mind ez ideig megakadályoztatták. — Ki volna e’ szerint a’ ki ligyelmezven a történeteknek ’s az emberi esméreieknek sebes haladására, által ne látna, hogy nem kévésbe , mint 17<)0-ben volt, sót sokkal inkább szükséges az olly Törvényeknek, alkottatása, mellvekkel minden Ilonnosinknak boldogsága ’s a’ tulajdonnak bátorsága sikeresebben eszközöltessek, ’s továbbá a’ Közigazgatás, minden részéi, hibáiktól, mellyeknek szaporodása annyi idők elforgása alatt ki nem kerülódbetett — megtisztitatván a’ czélnak bizon)osbb elérhetésére jobbitassanak. E’ munka tehát, mellynek elvégzését, Alattvalóinak boldogságát szunetlen szeme előtt viselő legjobb Királyunk’ ’s Ilonnosaink’ köz óhajtása reánk bízták, — bizonnyára nehéz ’s erőnket könnyen felül múlná, hanemha a’Fejedelemhez való serény ragaszkodások, a’ Ilonnak lángoló szeretető, ’s a’ közjó eszközlésének szakadatlan ösztöne nem reményltetnék : hogy e’ jeles Ország gyűlési Test, olh iud illat tál lévén lelkesedve, mellyel azon egy fenséges czélra lörekedőknek vein prosperam rei publicae administrationem sibi mutuo auxiliaturas — istum praecise in finem eo tutius assequendum, Regnicolares Deputationes, quae futurae Legislationi pararent adminicula, éxiniserint.“ .,Novercantia interim annorum, longa serie insequentium adjuncta, et quas Europa universa diu subivit, gravissimae rerum vicissitudines, identidem impedimento fuerunt, quo minus desiderium Suae Majestatis Sacratissimae, ut publica Regni felicitas, accommodis institutionibus majora capiat incrementa — caque de re iteratiin cnunciata Statuum et Ordinum Regni, cunctorumque Regnicolarum vota, in hanc usque diem effectui dari potuerint. — Quis est proinde, qui non videat, nihilo minorem nunc, quam Anno 17q0 jam recognita est, quin imo, spectata rapida eventuum, cognitionumque humanarum progressione, multo etiam majorem subversari necessitatem, provide constituendarum legum, quarum vigore cunctorum Popularium prosperitati, ac rerum securae proprietati amplius consulatur; omnes demum publicae adininistrationis partes, naevis, quae lapsu tanti temporis non invalescere non poterant, exemtae, ad finem certius obtinendum instaurentur." ,.Iiic igitur labor, hoc opus, quod perficiendum, vigilans semper pro communi .Subditorum prosperitate, Rex noster Benignissimus, Communiaque Concivium vota nobis imponunt — grave sane, liuitierisque nostris facile impar, nisi ingenua Ve* slra in Principem devotio, fervens amor Patriae, ac indesinens bono publico subserviendi promtitudo, spem faceret, ardua etiam et difficillima quaeque, per Excelsum Comili.de Corpus, eo spuitu animatum, qui *
