1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 23. ülés
228 //US/0NHARMADIK ÜLÉS. ha egy bevádolt Követ, kit a3,Törvény Sanctiója úgyis elér, helyéből kimozdulni nem akar, azért a’ többi Követek mindnyájan Küldőik, bennek vetett bízodalmoknak ellenére , kik Törvényhozói Jussoknak gyakorlását bízták reájok, helyeket elhagyák. Azt is felhozd Pest Vármegyének Követje, hogy miért nem szállottak mindjárt akkor, hevenyébe? — a’ Szóllóban ugyan sem szív, sem bátorság nem hibázott, hogy vélekedését kijelentse; de hibázott ezen házban akkor azon komoly csend, melly a3 köztanácskozásokra elkerülhetetlenül szükséges. Maga a3 Szólló is méllyen érezvén a3 helyheztetés méltatlanságát, felhevűle, és éppen azért mivelfelhevűlvevélt, nem szállott; szál azomban most, csendben, és hideg vérrel, kiválta3 princípiumra nézve, mert erről szálani, akar mikor lehet; Szathmár Vármegyének Követje ezen Ország Gyűlésén egy olly kiejtést húzott vissza, melly még a’múlt Ország Gyűlésén tevődött, és senkinek nem juta eszébe, az ő és Küldői ezen visszahuzásbeli igazát kérdés alá vonni, annál kevésbé lehet tehát kérdésbe venni, hogy egy a3 legközelebbi Ülésben, és pedig a3 fent kitett környűlmények között felvett Tárgyban már ma szóllani ne lehessen. Bars Vármegyének első Követje: Tőle származván elsőbben is azon Javallat: hogy vagy a3 N. Váradi Követ, vagy pedig a’ többi Követek távozzanak el képviselői székekről, és bár ezen Javallatot, ha nem mind is, legalább a’ Követeknek nagy többsége pártolta, nem ugyan a3 maga mentségére, nem Cicero, pro domo sua, de a3 dologra nézve, és némelly előtte szállottaknak feleletül a5 következendoket adá elő: a’ N. Váradi Káptalan Követjének viselete ötét semmire sem határozta, és ezt bővebben vfsgálui nem akarja, sött a3 mennyibe a3 kérdéses időben férfias álhatatosságot mutatott, aztat a’ Szólló is akkori vélekedéséhez, és kinyilatkoztatásához való ragaszkodása által követni kívánta. Az mondádott itten, hogy a3 most említett Követet innét kitiltani nem lehetett, ezt a3 Szálló kérdésbe nem veszi, az Ö akkori kivánatja csak oda mene ki: hogy vagy az Elölülő tiltsa ki a’ sértőt, vagy Ö fogja elhagyni képviselői székét, e3 szerint legyen bár hogy a’ törvény ezen esetben a’ kitiltást nem rendeli, de ki fogja megmutatni, hogy a3 törvény azon alternatívát, mellyet a3 Szállá Követ akkor teve, szinte eltiltja. rC kik előterjesztéseiknek védelmekre, Hazánk Törvényei, 3s különössen az 1-sÖ Rész 9-dik Czikkelyét hozták elő, gondolják meg, hogy a3 Törvény e3 részben mind a3 két részre illő, és magyarázható; ha szabad vált a’ N. Váradi Káptalan Követjének sérteni, szabad vala a3 Szállónak is a’ sérelem mély érzése mellett, olly mádhoz nyúlni, mellyel eztet legvilágosabban kimagyarázhatta. — Felhozádott itten a’ Salvus Conductus, de ez nem csak az egygyes Ország Gyűlési Tagokat, de még inkább, és felségesebben azoknak Küldőit is védi; már pedig a’ N. Váradi Káptalan Követje tagadó 3s meghazuttolá kifejezése által, nem annvira a’ Bihari Követet, mint több ezerekre menő Küldőit sértette meg. — A’ kérdésbe vett kitiltásnak kívánsága a’ törvényes szokással is ellenkezőnek lenni mondádott; nem ösmeri ugyan a3Szállá e3 részben a3 közönséges Ország szerti szokást, azon Törvényhatáságban azomban, mellynek képét viseli, egy olly Tábla Bíró, ki ügyészi kereset ala vétetik, azonnal megtiltatik egyszers’mind Bírái Tisztjének gyakorlásától. Ha tehát az illy vád alávett személy még bírái kötelességében sem járhat el, hogyan fog eljárhatni, a3 sokkal felségesebb Törvényhozási foglalatossá-
