1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 22. ülés
204 pedi" a'' Vallás gyakorlásnak szabadságával öszve nem fér. Es ba ü Felsége egy ollyan Törvényt kíván maga is K. Előadásában ellörleni, mellynek eddig legkissebb ártalmas következése sem vélt, — mennél inkább szükséges, hogy az 1790-ik esztendei 26-ik Törvény 15-ik §*a, mint a’ Vallásos tárgyban előadott temérdek Panaszoknak kútfeje, megsemmisítessen. Ha pedig ezen kérésétől a* többség szava által elütettne? azon esetre, csak azon módosításhoz adja hozzá járulását; melly a* kérdéses 13-ik §us helyett, a’ Linczi, és Bécsi Békekötésekben alapult Princípiumokra, úgymint a’ Vallás, és lelkie sméret béli szabadságra építtetik. A* Hajdú kerületek Küvelje: Azon Jurisdictio részéről, mellynek itten képét viseli, aJ fennforgó Vallásbéli sérelmek 2-ik pontjára nézve, a’ tegnapi Ülésben, a’ maga helyén, és idején kívánta vólna értelmét előterjeszteni; de azt nem tehetvén: kéntelen az érdeklett Vallásbéli Sérelmek 2-ik pontja eránt, tegnap elő nem adhatott értelmét ez alkalmatossággal kinyilatkoztattni — a’ melly rövideden ez. A* Szólló’ meggyőződésénél fogva el nem esmérheti azt , hogy ha valaki két ollyan Vallások közzül megyen egyikről a’ másikra által, a’ mellyek mind a* ketten egyformán jók, egyformán megegyeznek a’ legfőbb erkölcsi Princípiumokkal, a3 polgári Társaság czéljait egyformán elősegítik, és egyformán törvényesek, nem esmérheti-el, hogy az illyen általmenetelt a’ Státus részéről vakmerőnek, lehessen mondani, és tartani: mert a* Vakmeoség ideája mindenkor valamelly rosszat, valamelly veszedelmest is foglal magában. Ezen okból tehát, az 1790-ki 26-ik Törvény Czikkely l5-ik §-át, úgy is, mint az ezen törvény ellen elkövettettni szokott temérdek visszaélések kútfejét, egészen eltöröltettni, — ha pedig ez, a’ többség ellenkező megállapodása miatt, nem lehetne azon §-ust egy másik Törvény által úgy magyaráztattni kívánja, hogy az, eddigi ártalmas, és ezután is ártható értelméből egészen vetkeztessen ki. Az Elölülő közben szólít, hogy a’ félben szakasztott tanácskozás fonalát ott kell folytattni, a3 hol elszakadott; a’ 15-ik §-nak az 179°/^-ki 26-ik T.Czikkelvnek megmaradni kell, egyedül csak annak bővebb, és czélerányossabb nemmagvarázatjának lehet helye, az eránt pedig, minthogy többen hivatkoznak a3 Kerületi Küldöttség, későbben a* Kerületi tanácskozásokban változott Javallatjára, mindenek előtt szükséges azt felolvasni, mellynek következésében; Az Ország Bírói ítélő Mester ugyan azon Javallatot ekképpen felolvasta: „Elkerülhetetlen tehát, hogy a3 Törvény elleni Felsőbb Intézet tökélletessen megszüntessen, Js az 1790-ki 26-ik Törvény Czikkely l3-ik§-aa’ -Törvényből kihagyattasson, — a’ míg pedig eszközöltethetnék, addig is az egygyetértés tartós nyugodalom, és barátság fenntartásának czéljával inkább megeggyezo magyarázatja, hogy tudniillik a’ Katolika Vallást az Evangelika Vallással felváltani kívánó a3 Megyebéli köz Gyűlésbe folyamodván, onnan tüstént vegyes Küldöttség neveztessen, mellynek kötelessége lészen az érdekletett szándéka meggondolása felül megkérdeni, s ha ezt kijelentené, az átmeneteit tüstént megengedni, Jelentését a Gyűlésnek, melly az illy esetet egyedül tudomány végett Ö Felségének elöterjesztendi, bemutattni, — nem lehet az önkény itélo Bírája azon esetnek, hol a3 választó Ösvény olly igen keskeny.“ A’ felolvasás után, minthogy a3 15-ík §-us megtartásáról már kérdés lenne, ezen szavai a3 Javallatnak: a’ Törvényből hihagyatasson, a mig pedig //USZ 0nKETTÓDJK ÜLÉS.
