1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 22. ülés
202 HUSZONKETTŐDJK ÜLÉS. Baranya Vármegyének l-ő Követje a3 Barsi, és Szathmári Követek előadásához járulván, a3 Pest Vármegyei 2-ik és Veszprém Vármegye 1-sd Követek, az Actio nyomban való feltételét, és hogy addig a5 Karok, és Rendek a’ Tanácskozások folytatásával várakozzanak, sürgettvén, noha az Előlüld megjegyzette , hogy a3 béidézésnek csak harmad napra kell történni, mindazonáltal a’ Karok , és Rendek kívánságához képpest , ugvan azon Actio feltételét a Királyi Ügyek Igazgatójának, és a* Szent Korona Ügyészének meghagyta, és azt nem sokára elkészítve általvévén, az Ország Bírói ítélő Mesterrel felolvastatta, a3 mint az Ország Gyűlési írások között a3 XXX. Szám alatt találtatik. Thurócz Vármegyének l-ő Követje azt az észrevételt tette: hogy ugyan azon vádlevélben a3 kérdéses szók nem foglaltattnak, tudniillik: hogy a’ kérdéses Személy 70. esztendős koráig lelki nyugalmát nem lelhette. Az Előlülő azt visszonozván: hogy a3 sértő szavak kilévén téve, ez elegendő, annakutánna a3 Marmarosi 2-ik Követ megnyugvását abba lelte: hogy a3 kedvetlen esetre alkalmat nyújtó történet érdekeltetik , a3 Trencséni 2-ik Követ észrevétele pedig az eránt: hogy mind a3 Királyi Ügyek Igazgatója, mind pedig a’ sértett Követ egy Nemzetség tagjai, minthogy a’ Felperes Bírónak nem vétetthetik, elmellőztetett, a’ Karok és Rendek a3 Vádlevél feltételében megnyugodtanak. A’ Borsod Vármegyei 2-ik Követ továbbá, a3 Pécsi Káptalan Követje- ' nek rövideden azt válaszolván , hogy ő legyen az a* Követ, a’ ki az Egyházi Rend megsértésével vádoltatik; azonban minekutánna a3 dolog a3 maga idejében elhalgattatott, azt többé fejtegetni nem lehet, de külömben is a3 Szólló Követ, úgy, a3 mint mindég kész tétjeiről Küldői előtt magát kimutattni, úgy azt, a3 maga idejében cselekedni, elmulatni nem fogja, — a3 kérdésben forgó Vallásbéli tárgy további rostálása ekképpen folytatódott: Zemplén Vármegye 2-ik Követje említette, hogy még a3 tegnapi Ülésben szándékát arra akarta légyen kijelenteni: hogy az 1790. 26. Czikkely lő. §. tartalma felvilágositasson, az egyik Vallásról, a3 másikra való által menetelről azt tartván, hogy az ugyan azon egy Személyre nézve, az egyszeri esetre ne szoritasson, és hogy minden határozások eránt, minden Vallásokra nézve a3 tökélletes Reciprocitás határoztasson. Sáros Vármegye 1-ső Követje monda: hogy Küldői, mint minden élő hazánk törvényeit, úgy a3 kérdéses 26. Czikkelyt is a3 maga épségében feltartani kivánnyák, és igy ugyan azon Követ a3 lő. §. kihagyásában sem egyezvén meg, arra hajlott, hogy annak bal, a3 későbbi Resolutiók által szerzett magyarázatja megszüntessen: mivel pedig ezen czélnak azon javallat, mellyet a3 kerületekből rendelt Küldöttség készített, de melly azomban e3 részben a3 Kerületi Ülésekben úgy a3 mint az Országos Ülésben bé adódott változtatott, legjobban megfelel, ahoz ragaszkodott. Liptó Vármegye 2-ik Követje elmellőzvén Megyéjében előforduló Religionarius eseteknek előszámlálását, 3s egyedül arra szorítván előadását, mi módon lehessen az 179°/, Esztendei 26. Törvény Czikkelynek homályos értelmű 13.$. bal magyarázatait jövendőre elkerülni, Küldői nyilványos akaratjóknál fogva a3 hatheti oktatás eránt kibotsájtott Királyi Rendeléseket megszüntettni,3s a3 fenntérdeklett lő. $-ból a3 „temere“ szót, melly annyi sok bal
