1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 21. ülés

173 A' 20-dik előtti lG-ik, 17-dik, 18-dik es lQ-ik Országos Ülések egyedül a’ Fd Kendeknél tartattak. HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. Böjt éld hava 21-én tartatott. A z Elolülo. Minek előtte a’ tegnapi napon felben hagyott Izenet eránti ta­nácskozás folytatódna , felolvastatta a’Nádor Ispánéi ítéld Mester által ugyan csak tegnap a’ fd Kendeknek a’ Királyi Előadások , valamint az Eloleges sé­­relmek tárgyában költ második rendbeli válaszait, mellyek dictaturára bo­­csátatván — Ezek után folytatatott a’ tegnapi Izenet 2-ik Czikkelye: Méltán meg kívánja etc. Nyitra Vármegye 2-ik Rövetje azoknak sorában számítja magát, kik a’ liberálisabb princípiumokkal büszkélkednék; de mégis a’ vallásbeli sza­badságot és a’ liberalismust egész a’ zabolatlanságig kiterjeszteni nem szán, deka? i\era kívánja ezt mint egyes Polgár nem mint Jurisdictioja küldötje­­annál kevesebbé, mint a’ Törvény hozd test tagja, mert a’ Törvényhozó Testnek valamint kötelessége a’ vallásbeli szabadságot pártolni, úgy más rész­ről kötelességében áll , minden kihágásokat és zabolátlanságokat gátolni. — Soha sem volt, nem is lészen Küldőinek szándéka, hogy egyik hitről a’ má­sikra való ált menetel ’gátollassék, sdtt igen is szabad légyen a’ vallást vál­toztatni: mert ezen Juss Törvényeinkben gyökerzik , mert a’ természeti ’s emberiség legszebb és legszentebb Jussaihoz tartozik a’ belső meg gyözö­­dést követni. De minden, még a’ ki terjedtebb szabadságnak is vannak ki szabott határai, mellyken túl menni veszedelmes. — Ha mi tehát egyik Reli­­gidrul a’ másikra való által menetelt határozatlanul megengedjük, a’palle'ro­­zatlan köz nép e’ valóságos vallásbeli szabadságot a’ zabolátlánságtól nem fogja tudni megkülömböztetni. Ez pedig hova vezeti a’ köz népet, — az erköltstelenségre cs csak ugyan az indiíferentismusra, — ennek káros és szo­morú következeseit, minthogy mindenki tudja, elő számitani feleslegesnek tartja. Továbbá azt mondja, hogy ha mi a’ vallásbeli szabadságot ’s a’ libe­ralismust a’ legmagossabb pontra állítani akarjuk, sőt ha mi magát a’ zabo­­látlanságot is (a’ mint nem reményű) pártolni kivannók , akkor is legfőbb a’ mit mondhatnák az, hogy a’pallérozott embernek a’ rcligióra nincs szük-44

Next

/
Thumbnails
Contents