1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 20. ülés
II U ST Z A Dl IC Ü L É Sí 171 ség a’ vallásbeli Izenetnek fölvételed elhatározza, akkor ö is hozzá fog szollani és ennél fogva az 1790/1 2Ö-dik törvényhez ragaszkodik I»áes > ái-megye’ Kövctje pedig úgy vélekedett, mint Szathmár Vármegye’ Követje, hogy minden keresztény vallásra lehessen az által menetel. Szabolcs Vármegye’Követjének ez ellen a’kitétel ellen: mámorában elfelejtkezvén, volt ellenvetése, és annak kihagyattatását kérte, de cinem fogadódott. Somogy Vármegye’ Követje azt állította, hogy a’ dolog úgy vagyon, a’ mint az Izenetben fölte'teteit; ugyan azért az Izenet mellett marad, mert. csak így lesz világosan kitéve, hogy a’ Ileversalisok a’ Törvény’ ellenére a’ felsőbb parancsolatok által hozathattak hé. Ezek után olvastatta az Elölülő az Izenet* 7-dik Czikkelyét, melly így kezdődik: nem csekélyek. Mellyre Az Egri Káptalan’ Követje előadta ; épen azért, hogy a’Törvénynek elég tétessen, ’s a’ Ileversalisok erőszakkal ki ne csikartassanak, rendelik a’ Királyi Resolutiók, hogy azok, a’ vegyes Házasságok’ esetében mind a’ két Fél által állítandó hiteles Tanúk előtt írásban adattassanak, sőtt az 1803-ki Resolutio az oly Revcrsalisokat,mcllyek erőszakkal zsaroltattak ki, az 1817-ki pedig az ollyanokat, mellyeket az usus meg nem erősített, sikeretlencknek lenni rendeli. — Azt pedig, hogy Religíóbeli Jussainkra nézve egyedül a’ Resolutióktol, nem pedig Törvényektől fogjunk, ő tellyességgel nem állította; sőtt örömest hozzá áll Borsod Vármegye’ Követje’ Javallatához, hogy a’ Religióra nézve az érett kors mellyel a’ Kegyelmes Resolutiók 18-dik esztendőre határoztak, Törvénye által is azon esztendőre állapíttasson meg. Trencsin Vármegye’ Követje kijelentette, hogy fentebbi előadásában nem az Egri Káptalan Követjét, hanem az Eperjes Városi Követet akarta megczáfolni. Somogy Vármegye’Követje pedig azt állítván , hogy a’ Reversalisokat épen nem lehet szelíd kötelezéseknek nevezni, azért is vélekedése most is csak az, hogy a’Ileversalisok a’ Törvény’Leikével ellen kezvén, azoknak eltöröltctését kívánja. Bars Vármegye'Követje az Egri Káptalan Követjének azt felelte, hogy reményű, hogy midón a’ sajtószabadságáról lesz a’szó, akkor is applicalni fogja ezt quid quid lex non prohibet permittit. Az Egri Káptalan Követje: Csekély előadásának semmi érdemet sem tulajdonit. Újonnan bátorkodik azomban állítani, hogy a’Ileversalisok séma’ Protestáns Princípiummal, sem a’ Törvényekkel nem ellenkeznek. Hogy pedig e’ részben a’ reciprocitást nem pártolhatja, az az oka, hogy a’ Törvény világosan azt határozza, hogy a’ vegyes házasságokban, ha az atya Catholicus, mind a’ két nemen lévő gyermekeit a’ Catholica Religióban kell nevelni. Már pedig a’ Törvény ellen semmi alku vagy kötés sem lehet foganatos. Ellenben mivel az Evangelicus atya ugyan azon Törvény szerint férjli gyermekeit sem köteles tulajdon vallásában nevelni, fenn marad mind ezen törvénynél, mind pedig tulajdon principiuminál fogva azon Jussa, hogy magát azoknak Catholica nevelésére kötelezhesse. 43 *
