1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 20. ülés
HUSZADIK ÜL É S. 147 Ilonth Varmegyének Követje anya utasításának azon tartalmánál fogva, hogy mindjárt az Ország Gyűlés kezdetével mindenek előtt az Ország Gyűlési követeknek fizetése a’ Megyéje által javallott módon, vagy is hogy a’ köve. tek diurnumai fizetését a’ nemesség vegye által eszközöltessen, kívánta, hogy elébb sem, mint a’ most tanátskozásbeli tárgyá hitüzött vallásbeli Izenct javallatja elő vétetne, ezen diurnalis kérdés döntessenek Ezen diurnalis kérdésnek elsőbségét javalja maga a’ dolog természete, mert a’ dietalis fizetés a’ diéta eleitói azonnal folyván, természetes, hogyannak módja mindenek előtt elhatároztasson, egyéberánt is, mind azon argumentumok, a’ mellyek az ur- Larialis tárgy, mint ollyan tárgy eránt, a’ melly az adófizető sorsának könnyítését eszközli, előhozódtak egyről egyre alkalmaztathatók a’ diurnalis kérdés elsőbbségére is, t. i. hogy Európának szemei e’részben reánk vannak fordítva; hogy O Felsége Királyi propositióba hozván annak felvételét, a’ mi az adó fizető jobb létét veszi czélba;— mi annak előleges felvételét némú corapromissio nélkül el nem mellőzhetjük; hogy nékünk a’ nemesi karnak, megkell felejtkezni tudni magunkról a’ midőn az adófizető sorsa javításáról vagyon a’ szó, illy nemes és lelkes kiejtések biztos reménységet nyújtanak a’ szolló Követnek, hogy ezen alkalmat, a’mellyhe mind ezen nagy lelkű előadások nagy részbe folyvást realizálódhatnak, használni fogják az Ország Rendei. A’ midőn a’ szolló Követ ezen diurnalis kérdést a’ kerületi ülésbe sürgette, igen kevés Megyék Követjeit kivéve, a’ kik a’ szolló Követtel egy értelembe valának, többnyire elhalasztatni kívánták ezen tárgy felvételét, részint arra az időre, a’ midőn a’ Kir. Propositiók rendében reá jövend a’sor, részint azon időre, a’ midőn az Ország Gyűlés elrendelése tanácskozásba fog vétetni; az utóbbi vélekedés (a’melly a’ nagyobb része volt) azzal támogattatván, hogy kivevőleg per excerpta ezen jeles tárgyat elintézni nem lehet; a’ szolló Követ azonba azt találta, hogy ha a’ diurnalis kérdést szorossan a’ Kir. Propositiók értelméhez képest akarnák az Ország Rendei felvétetni, arra előlegesen, sőt nyomban kellene a’ sornak jönni, mert a’Kir. Propositiókba ezen szavak jönnek elő „Suam Majestatem majorem in modum desiderare, ut circa diurna, per quos, et qua in proportione ferenda, jam nunc deliberarent“ a’„jam nunc“ eléggé bizonyítván a’ szolló követ állítását; ha pedig ezen kérdés az Ország Gyűlés elrendelését magában foglaló rendszeres munka felett tanátskozásra kívántatik halasztatni, ez annyit tessz, mint takarva azt enunciálni, hogy ez a’ teher mindég csak az adó fizetőt nyomja, egyébérant az a’ princípium, hogy ha bár valamely Intézetnek jelenvaló szükséges, és hasznos volta nyilvános is , az fel ne vétessen, mert Országos ezélzás, hogy semmi per excerpta fel ne vétessen, a’ szolló Követ vélekedése szerint minden princípiumok legszerentsétlenebbike, és hasonlítható ahoz, a’ ki íeltévén magában, hogy házát egésszen javítani fogja , készebb az időközbe előjött hibákból eredett esőt és más alkalmatlanságot elszenvedni, hogy sem a’ jelenvaló hibákat helyrehozza, minekutánna feltette magában, hogy a’ jövő tavaszkor az egész házat egyhangzólag t.ökélletes kijavítás alá veszi. Ezen szerentsétlen princípiumnak tulajdonítható, hogy oly sok közhasznú előadások félre vettettek, és hogy olly káros botránkoztató, és a’ köz bátorságot a’ nemzet szégyenére számtalanzor veszedehneztető törvények , e's törvényes 37 *
