1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 15. ülés
TIZENÖTÖDIK ÜLÉS. 14a Hazáért; e's a’ magyar nyelvet, mellyel már most minden mi veit ember ta* mil becsben tartani és magát benne tükéletesiteni köteleségének fogja tartank Thurócz Vármegyének Követ je mind azon tisztelet mellett., mellyct a* többség vélekedése iránt viseltetik , mint más alkalmatossággal úgy most is utasítása és meg gyözödc'se következésében oda nyilatkoztatta ki magát, hogy a’Törvénynek szerkeztetése magyar és Deák légyen; mert ugyan is nem vélte bonni nyelvünket még a’ tökélleteség azon graditsára felemelkedetnek, hogy a’ Törvények szerkeztetekére magában elégséges légyen, — hibázik azon kivül az abban való járatosság, nem csak a’ hozzánk kapcsolt Részeknek de az Ország több Tör* vényhatóságainak Lakosainál is, kiket a’ köz kormányozásnak, és Törvényhozás* nak illető részvételétől meg fosztani nem kelletik. Szepes Vármegyének Követje a’Hevesinek felelveazt állította: hogyő uta* sitása következésében is le nem mondott azon előbbeni kinyilatkoztatásában tett Javallatáról, és kívánságáról, hogy a’ Törvények még most deákul, és magyarul legyenek. Posega Vármegyének Követje a’ Horváth Országival egy vélekedésben lévén, Küldőinek azon kívánságát terjesztette elő, hogy a’ Törvények, hanem egyedül deák, legalább egyszerre deák és magyar nyelven szereztessenek. Liptó Vármegyének i-ső Követje tekintettel lévén a’ Hevesi és Thuróczi Követ által fellebb mondatakra sem a’ Felső Megyék Követjeire nézve érdeklett kitételt maga részéről, sem a’ nyelvnek felhozott nem elégséges tökélletességét el nem esme'rte, és annak terjedése iránt való kívánságát újra kinyilatkoztatta ; azonban a’ mennyiben Küldői nagy részént ollyanokbol állanak, kik hazai nyelvünket nem értik, legitimatiója végett Küldőinek azon utasitásbeli kívánságát a’Napló Könyvbe betétetni kérte, hogy a’ Felírások magyarok, a’ Törvény szinte eredetien magyar légyen, de deákra is hitelessen fordittasson. Elő hozta továbbá szomorú helyheztetéseket, melly nem engedi, hogy nyelv gyarapításán sikeressen munkálkodjanak, és felszóllitotta a’ KK. és RR. hogy munkás gondoskodással a* nyelv terjedésére ezélzó forró buzgóságokat elő mozdítani méltóztassanak ; eddig ugyan és megyéjében a’ Hazai nyelv még csak egy kedves vendég vala,kit minden iránta való szeretetek mellett is nagy érdeme szerint elfogadni nem tudtak. Az Egri Káptalan Követje: Méltó örömünkre válhatik, kogy a’Fő Rendek bonni nyelvünknek ügyét velünk együtt felfogták, és pártolják, — meglehet ez úttal nyugodni ebben, mert eljön bizonnal azon óhajtva várt idő, midőn mind a’ hozzánk csatolt Részeknek, mind a’ nyelvünkben még nem eléggé jártas Törvényhatóságoknak Lakosai annya nyelvünk tudományában elő haliadván, annak általjános kiterjesztése eszközöltethetik, az idő fogja azt nem sokára lehetővé tenni, a? mit most csuda erő nélkül véghez nem vihetnénk. Eddig is a* Világ hódító Róma nyelvének hivatalos használása mellett szívünk ’s érzéseink magyarok valanak. Nagy Lajos, ki Birtokunkat három tenger partjáig terjesztette, Mátyás, kinek emlékezete még a’ nép szájában’is fennt áll, és kinek dicsőségén a’ híres Budai \ árnak mesterséges fényes épületjeiben világ szerte hires Bibliothekájában
