1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 1. ülés

nők, könnyen csorbulást szenvedne; arra kérte a’ Karokat, es Rendeket, bogy előadását pártolni, es ékképpen is a’ honnyi nyelv’ terjesztésére raun­­kálódni méltóztassanak. Az Elölülő rövideden megjegyezvén, bogy a’ köz tudomány, és a’ Jegyző kön)vek szerént, a’ merő tisztelkcdésheli tárgyaknak Diplomatiai erejek nem lévén, az eránt kinyilatkoztatott aggodalom elenyészhet.; a’ vi­tatás alatt megérkezett a’ Fő Rendek’ Követsége , úgy mint: A’ Pécsi Me­gyés Püspök, Gróf Zicby Ferencz Fő Lovász Mester, Gróf Győry Ferencz Rács, és Lányi Imre .Ungh Vármegyék’Fő Ispányai , nem külömben Gróf Pongrácz Jó’sef, és Gróf Eszterbázy Mihály. A’ küldöttség Szószóllója ékes magyar beszéddel érdekelvén az Or­szágos Gyülekezetek’ fontosságát előadta, hogy azon minden tekintetben leiette sarkalatos, és nagy következésü bárom Ország Gyülekezetei kö­zött, -mellyekbcn jelen lenni szerencséje volt, a’mostani mind tárgyára mind a’ tárgyak* kiterjedésére, mind a’ nmnkálódás nehézségére, de legfőképp következéseire nézve, a’ két előbbit sokkal felűlhaladja. Ez lészen az az Or­szág Gyülekezete, melly Századok által felszenlcltt Intézeteinket, a’mennyi­ben azok az idő haladással ne talántán meggyengültek, bölcs mérséklés­sel , és fontos meggondolással használván ez utóbbi negyven esztendők más Nemzetekre nézve gyászos példáit megújítva a’ nagy jövendőnek által adand­­ja, és a’Koronának, Trónusnak, Fejedelemnek, Nemzetnek, és Nemzeti­ségnek új erőt fog szerezni. Mentül pedig fontosabbak, és sarkalatosab­bak a’ tanácskozás alá veendő tárgyak, annál örvendetesebben fogadták () Császári Királyi Fő Herczegsége, és a’ Fő Rendek a’ Karok, és Rendek Küldött­sége által kijelentett buzgó hazafmi ajánlásokat, a’ köz jó munkálódására szolgáló egyesültt iparkodásokról; de az eránt is kijelentik öröm érzései­ket, hogy a’ mült két esztendő számos , és súlyos viszontagságai után a’ Karokat, és Rendeket ép egészségben Szemlélhetik. Egyebberánt pedig részekről is ajánlván a’ közjó, és Haza boldogítására szüntelen töreke­dő szándékjokat, a’ határtalan Isteni Jóságban bizakodva, reményük, hogy az, melly a’ Nemzetet annyi századok’ zavarjai között épségében, boldogsá­gában, függetlenségében, de honnyi nyelvünkre való nézve is csudálato­sán fenn tartotta, a’ köz iparkodást, ezen legnevezetesebb szakaszszában a’ Hazának boldog kimenetellel megáldandja. Egyszersmind a’ szólló kül­dött Társaival magát a’ Karok, és Rendek jóvoltába ajánlván. Felele ezen előadásra az Elölülő rövid, és szivreható szavakkal, bízó­­nyossa tévén O Császári Királyi Fő Hcrczegségét, és a’ Fő Rendeket, hogy a* Karok és Rendek előtt nints szenteld) czél, mint a’ köz boldogság, mellynek elérésére O Császári Királyi Fő Herczegségével, és a’ Fő Rendekkel eggyesül­­ve munkálódni soha meg nem fognak szűnni. Eltávozván a’ Fő Rendek’ Küldöttsége a’ Nógrád Vármegyei Követ a’ Pest Vármegye 2-dik Követ előadását megújítván ámbátor elesmérte: hogy a’ tisztelkedési előadások kötelező, és maga után következést vonzó erővel nem hirnak, mindazonáltal a’ honnyi nyelvnek ügyét sokkal fontosabbnak szemlél­te, mint sem hogy annak gyarapítására szolgáló legkissebb környűlállást is el­

Next

/
Thumbnails
Contents