1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

1832 / 1. ülés

szély nemétől , légióképpen a’ Min­denhatónak kedvezése, Felséges Fe­jedelmünknek a’ szenvedő hív Jobbá­gyok eránt vonzó gondja, és gon­dossága , de a’ Hazafiaknak is a’ veszély alatt nyögő Pólgártársokról sóba el nem vont készséges segíteni kívánó iparkodásai, és nemesi indu­lattal egybe gyűjtött adakozások ál­tal felszabadultunk, csak azokra te­kintek, mellyeket, túl haladván a bal történeteken, a’ vigasztalás gyá­­molai közzé számlálhatok. Örvendezek tehát, hogy a’ Fő Méltóságú kendeket, kikkel, ezen történetekkel olly annyira bővelkedő korunkban, más viszontagságokat is immár közösen viseltem, és kik ta­nácsaikkal.és munkálódásaikkal gyá­­molítva, annyi Ország Gyülekezeteit vezérlettem, a’ Hazának épen meg­tartva, és állandó egészségben a’ mos­tani Ország Gyűlésére olly számo­sán egybe gyűlve szemlélhetem. Ör­vendezek pedig annyival inkább, minthogy az új akadály megszűnté­vel beérkezett az az óhajtott idő pont, mellya’nevezett, és a’ köz igazgatás egész Rendszerére ható Munkákról a’Közjó gyarapodására gerjetszett, fe­lette kiterjedett, reményeinket,gondos törvény szabásokkal közhasznuakká tenni, ésugymondván életre hozni fogja. “ „Hogy pedig a’ Kegyelmes Királyi Előadások általvétele után olly nagy tekintetű tárgyakról folytatandó ta­nácskozások Hazánkra, és minden la­kosokra nézve mindenik Rend sorsá­hoz képest olly hasznosan gyümöl­csözzenek, hogy még a’ késő maradék hálaadását is méltán felgerjesszék , kí­vánságaim legfőbb pontja, és midőn nem kétlem, hogy a* Fő Méltóságú Rendek ezen jeles czélra minden igye­kezeteit iparkodásaimhoz teljes bizoda-E L 6' Ü mine, tum vero paterna (dementis, simi Principis Nostri in afflictos fide­les subditos cura et sollicitudine; sed et Regnicolarum, quod nunquam non testat i sunt., vicissitudine pressis Concivibus promte succurrendi stu­dio , et confiatis undique generoso animo subsidiis eluctati sumus, ea tantummodo spectanda duco, quae superatis rebus adversis, ad partes capiendi solat ii referre possum. „Gratulor itaque Excelsos Proce­res, quibuscum nostra hac eventu­um feracissima aetate, alia etiam la­ta pertuli, et quorum consiliis atque opera adjutus tot jam praefui Comi­tiis,— incolumes Patriae servatos es­se, sospitesque ad haec praesentia frequenti adeo numero confluxisse. Gratulor inquam, cessante novissimo impedimento, adesse nunc exopta­tum illud temporis momentum , quo spes nostra, quam de memoratis ope­ribus , omne reipublicae admistran­­dae Systema complectentibus, in com­munis prosperitatis incrementa am­plissimam concepimus,, providis le­gum sanctionibus re ipsa jam in u­­sum, et quodammodo in vitam de­duci valeat.“ „Üt enim Consultationes,— quae super tanti momenti objectis , post receptas benignas Propositiones Re­gias ineundae erunt, Patriae nostrae, universis que Accolis, pro sua cujus­­vis Ordinis conditione , iis omnino fructibus utiles reddantur, quos gra­ta mente sera etiam merito recolat posteritas, — praecipuis in votis fero; dumque Excelsos Proceres, ad exi­mium hunc scopum omne studium meis conatibus plena sua fiducia con- 2 * i L É S. 7

Next

/
Thumbnails
Contents