1832-1836 Irományok 1. • Acta miscellanea diaetalia annorum 1832-1835 / [s.l.] / [s.a.] / [1832-1835]
7. Nagy-méltóságu Magyar Udvari Kancellár Beszédje, midőn a Királyi kegyes Előadások általadatnának
IVro. 7. Nagy-Méltóságu Magyar Udvari Kanczellár I1E8ZÉDJE midőn a" Királyi kegyes Előadások ál tál adatnának. Ei -érte a\ Magyar, a’ mit régen óhajtott. A’ Király és a’ Haza egyetemben kívánják, ’s várják, hogy a’ törvényhozó-Test tellyesitse azon dicső kötelességeket, mellyek az 1791.ik Esztendő’ 67-ik Törvény-Czikkelye hagyományából reá háromlottak. Készek előtte, ’s elejébe terjesztve a’ rendszeres roppant Munkák. De midőn c’ villongó időben azon szövevényes nehéz tárg\ tevődik országos tanácskozásba: mikép’ lehessen az Ős hajdani nem álnok, álorczás iffjitással ékeskedő, hanem férfias épségében mindinkább tökélletes? ki tagadja, ’s tagadhatja, hogy szirtes és örvényes pályára jutánk. Azomban el ne csüggedjünk. Maga a’ Király, Ő maga a’ bölcs kalauz; Ó szemlélte-ki magának felséges jutalom’ vég határául édes Hazánk’ boldogságát, ’s nemzeti virágzásunkat. Oda pedig hiv Követői e’ dicső Nemzetnek színe, és bizodalmának választott nemes fijai, kik-is az igaz lelkesség’ legszebb tulajdonát, a’ kölcsönös rokon bizodalmát ápolgatván szivekben, megnem felejtkezhetnek arról: hogy felséges Királyunk a’ // Haza’ legkegyesebb jó Attya, ’s hogy tehát a’ mire O arányoz, megeggyez az minden valódi Magyar’ érzésével, élő Törvényeink szentségével, és törzsökös Alkotmányunk’ ezer esztendős gyökereiből foganzott őszinteségünkéi. Halljuk tehát, de kövessük-is, a’mire szóllit, a’hová vezet szentséges szent szava; bizonyítsuk meg a’ Világ előtt, hogy a’ jelenkor szelleme’ vágyódásai között-is el nem fajulunk mi ujjoncz kétes tüneménnyé; az ön esinéret’, az elő - s tneszszelátás’, a’ termékeny tökélletesedés, de leginkább az érett, értelmes hazafiúság jótévő sugáraiban gyarapodva maradván a’ Viszontagságok felett áldott édes Hazánkban, imádott Királyunknak hiv jobbágy - fiai, boldog igaz Magyarok. Nyomtatta Landcrer Lajos.
