1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
465. ülés
626 465. Ülés írásai. — 21). Aprilis. DCCLI. SZÁM ALATT. SUB Nro. DCCLI. Viszonizenete' a’ Mélt. Fo Rendeknek a1 magános vállalatok tárgyában. Renuncium h'.re. Procerum quoad pri» vata opera, *» bonum Status publici et commercii, suscipienda. A’ magános vállalatok eránt újonnan készült Törvény Czikkelyben azt tapasztalták Ő Cs. Kir. Herczegsége és a’ Mélt. Fö Rendek, hogy a’ szerkezet többnyire vagy az előbbiből ide által véve, vagy pedig a1 f. h. 23-án költ k. K. Válaszhoz alkalmazva lévén, egyedül az 1-ső 3-ik és 4-ik §-ban foglal olly intézkedéseket, mellyel; a’ AI élt- Fő RR. Ítélete szerént e’ köz kívánaté tárgynak szerentsés foganatját hátráltatni látszanak inkább, mint előmozdítani; ’s ugyan azért miután részekről is a’ kérdésbe jött hasznos vállalatok sikerülését buzgón óhajtanák, köteleseknek érzik magokat az e’ részben eredeít agodalmoknak okát környülállásossan előadni. Jelesül Mi az 1-ső §-ban kijegyzett vég pontokat illeti: jóllehet Ö Cs. Királyi Herczegsége és a' Áléit. Fö RR. azoknak helyes és alkalmatos voltát nem tagadják, sött kívánják, hogy 0 Felsége is előkerülő esetekben szintén ezekre fő tigyelemmel lenni méltoztassék, de azoknak Törvénybe iktatásáról valósággal azt tarják, hogy ez a’ felfogott czélhoz éppen nem vezetne. Ugyan is elmellőzvén bővebb magyarázatát az eddig fenállő rendszer# nek, — ha most a’ Tekintetes KK. ne talán azon néző pontból indulnak hogy illy újabbkori vállalatokra nézve szinte uj és megháíározottabb rendeleteknek legyen helye, vagy voltak elegendő nyomos okaik arra: hogy jelesül a’ Kormányszékek hatóságát e1 részben szorittsák meg, — vagy nem voltak : — Cs. Kir. Herczegsége és a’ AXélt. ha nyomos okok kivágnák azt (mit azonban Ó Fő RR. a1 kisajátítási elvnek Törvény által le eny által lett megállapítása után, a’ vállalatok techniciai folytatására nézve nem esmérhetik el) úgy a’ 13 pontokba foglalt vonalok végpontjainak meghatározása czéleránytalan és felesleges, mivel ezek az Országnak majdan egész térét foglalván magokban, a1 kitűzött ideig a’ Kormányszékek hatósága szorossabb határok közzé tellyességgel nem szorúland; ha pedig felette nyomos okok ezen korlátozást nem javallják, úgy ismét Hintsen szükség telesleg intézkedésekkel a1 Törvény Czikkely tartalmát szaporítani. De külömben is, ha a1 Tekintetes KK. ugyan azon végpontokat kevesebb számra leszállítanák, még is fenmaradna egy óldalról azon tettlegi nehézség : hogy az ipar és kereskedés nem mindég az előre kiszabott pontokon índúl el, hanem ön maga szokta kijelelni erányát, mellyet inkább czélerányos intézetekkel gondossan követni kelletik; — más felől pedig nem szűnne meg azon alapos aggodalom, melly a’ 3-ik és 4-ik §. tartalmából hasonlókép származik, hogy tudniillik a’ Fö Kormányszék csak a’ jövő Országgyűléséig lévén
