1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
470. ülés
Ada Sessioni« 170. — 2. Maji. t.g.Hogy ha akár atyával, akár anyával is testvér, vagy unoka testvérek a’ szüléikről, vagy magvaszakadott testvérök után reájok háramlóit nyilvános örökségre nézve még osztatlanok, és az osztály részek valóságos kihasítása eránt egymás közt meg nem egyezhetnek, ha akkor azoknak bár mellyik osztály részéhez lellető jutás végett azon Megyének Közönségéhez folyamodik, mellyben ■az elosztandó javak, és birtoki jussok feküsznek, a’megkeresett Megyének Közönsége koz Gyűlésből Küldöttséget azonnal rendeljen ki, melíy Küldöttség, ha a’ munkába veendő barátságos egyeztetés nem sikerülne, a* folyamodás tétel napjától számítandó egy esztendő alatt, a1 javak öszveirásának,és a3megbecsülendok megbecsülésének elörebotsájtása után, az osztálybeli részek tellyeő kihasításával, és ezeknek, ha elfogadások eránt az egyesség máskép meg nem készülhetne, sors húzás útján eszközlendo valóságos általadásával, a’ felek között az osztályt tegye meg, “s arról tudósítását a’ közelebbi köz Gyűlésbe adja be. A* sors búzás, valamelly félnek attóli vonakodása esetében a* Küldöttse'g által nevezendő, 3s a3 sors húzásban a3 vonakodó osztályos atyafi képét viselendőhelyettes által fogtellyesíttetni. 2. §. Ha pedig a’ javak több Megyékben feküdnének, akkor ezen Megyék közül az fog Küldöttséget rendelni, mellyet a’ felek köz megegyesüléssel választandanak, vagy ha ez meg nem történnék, a3 mellyet egyik osztozó atyafi folyamodására a' királyi Felség fog kijelelni, melíy is munkálódásait az osztály alá tartozó javak tellyes öszveségére nézve folytatni, és végzését tellyesedésbe is hajtani fogja; azon esetben mindazáltal, ha a’ több Megyékben fekvő §. l.Ut si quis e fratribus car nalibus, aut etiam uterinis, aut fratribus patruelibus, relate ad substantiam post fata parentum communium, aut defectum fratrum germanorum, successione plana in se devolutam , nondum divisis, et quoad effectivam ratarum excisionem, inter se convenire nequeuntibus, fine consequendae ratae suae divisionalis, ad Universitatem Comitatus, ubi bona, et jura possessionaria dividenda sita sunt, recurrerit, eadem Universitas illico Deputationsra e generali Congregatione exmittere teneatur, quae, lentanda prius amica non succedente, ad summum intra annum, a die facti recursus computandum, praemissa bonorum conscriptione, aestimatione, cum effectiva ratar um excisione, harumque reali, si de acceptatione earundem coalitio secus obtineri haud posset, per sortilegium instituenda traditione,divisionem inter partes peraget, desuperque relationem in proxima generali Congregatione praesentabit. Quod sortilegium in casu cujuspiam partium renitentiae, etiam medio substituti, per Deputationem denominandi, vices renitentis condividentis in trahenda sorte subitnri procurabitur. §. 2. Si autem bona pluribus Comitatibus adjacerent, tunc conventione partium deligendus, hac vero non succedente erga recursum condividentis per Regiam Majestatem delegandus, ex his Comitatus Depntationem exmittat, quae relate ad totam massam divisionalem operabitur, suumque decisum effectuabit; eum tamen in casum, si pluribus Comitatibus adjacens divisionale substratum nimis exiguum esset, Comitatus, quorsum recursus eatenus E 3 * i í 5
