1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
470. ülés
1 iS 470. Ülés írásai. — 2* Május. sülnének, kiadni kelletik; — a’ legelőre nézve az rendeltetvén: i 3. §. Hogy a* hol a’ helyezetőnői fogva megtörténhetik, előrebotsátott módon, hasonlókép valóságos kihasitással — a’ legelőnek szűk volta ezt nem akadályoztathatván — osztassék fel; ha mindazáltal a’ legelők, semmi más egyéb használatra nem fordítható darab földekből állanának, vagy a’ reájok járás gátoltatása, ’s egyéb többféle különböző okok miatt ki nem hasittathatnának, ekkor a’ helybeli olly körülmények biróikép is magtudatván, a’ legelő kiterjedésére és termékenységére való fegyelmezéssel a1 marhák száma és neme haiároztassék meg, ’s igy minden közbirtokos illetöségéhezszabva, a’ legelő használata rendezíessék el; az illyetén rendeztetést megszegők pedig annyiszor menrryiszer, minden egy egy darab marhától, a’ közbirtokosság által rögtön megveendő egy forint büntetéssel fenyittessenek. 14. §. A’ határnak ezek szerénti felosztásakor, a' jobbágyoknak nem csak szántóföldekben és rétekben, hanem legelőben is, a1 fentebbi Törvény Czikkelyek rendelete szerént használandó illetőségét, a’ földes úri javaktól különözni kelletik. 15. §. Hol a’jobbágynak belső telke kiegészítése végett külső föld adatott, ez ugyan belső telki minden szabadságokkal fog bírni; a’ közös haszonvételekből azolly darab föld után illetőleg háramló rész mindazáltal nem a’ közös,hanem a’ földes úri ma" gános illetőségből fog leszámítatni. 16. §. Az erdők gondviselésére nézve, — fenmaradván az 1807-iki 21-ik §.13. Ut ubi id e ratione situs fieri poterit, praemissa modalitate, exiguitas obstare queat, aeque reali excisione mediante subdividatur; si tamen pascua ex plagis, in nullos alios usus converti queuntibus subsisterent, aut ob impeditum accessum aliasque diversas rationes exscindi non possent, nunc localibus his circumstantiis judicialiter quoque cognitis, habita extensionis et fertilitatis pascui reflexione, pecorum numerus ac species determinabitur, atque ita pro ratione competentiae cujusvis , Compossessoris usus pascui regulabitur; talique regulatione controvenientes, poena unius iloreni a singulo pecorum vel pecudum frusto, toties quoties, per compossessoratum ipso facto desumenda punientur. §. 14. In praevia terreni subrepartitione competentia colonorum non antum in agris et pratis, sed etiam: pascuo, juxta dispositionem praecedentium articulorum usuanda, a tenutis dominalibus sequestrari debet. §. 15. Ubi fundus extravillanus in adjustationem intravillani colono datus est, hic ecquidem omni intravillaneitatis favore gaudebit, verum rata e competentibus communibus beneficiis, pro mensura tenuti hujus obventura, non e communi, verum e privativa domini terrestris competentia supputanda veniet. §. 16. Dispositione articuli 21 1807. intuitu conservationis sylvarum, i n sal-
