1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

469. ülés

853 Acta Sessioni* 4 fii). — 2. Maji. gátnak, meltyokro nézve azt, hogy va­laha házhelyek nem lettek volna, meg­mutatni nem lehet; hogyha pedig va­­lamelly régi házhelytől elszakitattak volna a’ tai tozmánvok,— ezeknek el­­szakitását, ’s hová lett csatolását mind­­azáltal ha a’követelő fél bebizonyitand­­ja, az oily házhely a’ kultsba beíóglal­­tassék. 3. §. A’házhelyek száma és men­nyisége, a’megintek tanúk vallásaik, vagy a1 köriryüluiényekhez képest, a’ gyakorlat kivilágositására szolgálható okleveleknek , és más próbáló eszkö­zöknek is használata folytában végre­hajtandó bírói összeszámlálással fog meghatároztatok 4. §. Az osztályos atyafiak, vagy ezek jusán bírók között előfordulandó esetekben pedig — az elágazásra vagy osztályi részre Ieend tekintet. 5. Ha az előre botsátottak sege­delmével a' házhelyek számát és men­nyiségét világosságra hozni nem lehet­ne, illy esetben az arányuság kultsáúl azon divatozott gyakorlati mód vétes­sék fel,mellya’ Királyi jusokban, vagy köz haszonvételekben, vagy a’ szinte közös és a’ közbirtokösok köz mesre­­gyezésével felosztott teher viselésben van részvételi szabályul megállapítva. 6. Oily esetben továbbá, midőn a' birtok állapótjának zavarban léte miatt, ezen kults sem hasznaitathat­nék, kinekkinek belső telki birtokát — a’közös gyepből tett foglalásoknak és egyéb belső telki bitokká fordított külső birtok részeknek is kihagyásával — földmérő által felmérettetni kelle­tik: az abból kitetsző felszámítás foo*­­ván a’ köz haszonvételek iránti rendel­kezések alapjául szolgálni. 7. Ha pedig bírói ítélet által el­határoztatna, hogy a’ felyebb a'2-dik 4-dik,'ő-dik és 6-dik §§-ban megálla.­­pitntt kultsok nem alkalmaztathatok, akkor mindegyik birtokosnak egész (Jr. Gy. írásai 17/. Kötet. aliquando sessiones haud fuerint, pro­bari non potest; quodsi vero e sessio­ne antiqua appertinentiae avulsae fuis­sent, dummodo harum avulsio et quor­sum facta applicatio per praetenden­tem doceatur, illa tamen claviin iugre­­dietur. §.3. Sessionum numerus et quan­­titas ductu connumerationis judicia­riae, juxta juratas testium fassiones instituendae, et pro re nata adhiben­dis etiam literalibus documentis , aliis­­que probarum adminiculis ad «lucu­brationem usus subservientibus deter­minabitur. 4. In occursuris vero inter con­­dividentes, aut eorum jure possidentes casibus, ramalitatis vel ratalitatis habe­bitur ratio. §. 5. Si praemissorum adminiculo numerus et quantitas sessionum, elu­cubrari non pósset, eotum pravigens et stabilitus— in participatione jurium regalium, vel communium beneficio­rum, onerum item peraeque commu­nium, consensu compossidentium com­muni subrepartitorum — usus, pro clavi proportionis assumetur. 6. In casu porro, quo propter confusum possessorii statum neque haec clavis suppeteret, intravillanum cujoslibet possessorium, exmissis oc­cupationibus e communi cespite factis, ac aliis etiam extravillanis in intravilla­na conversis, manu geometrica dinien­surandum erit, et resultans exinde cal­culus pro regulatione communium be­neficiorum, quotientem dabit. 7. Si vero sententia judiciaria evinceretur, nullam ex supra recensi­tis $§-is 2-do, 4-to, 5-to et 6-to clavi­bus applicari posse, eotum totale cu­­juslibet possessorium — exmissis o-

Next

/
Thumbnails
Contents