1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
469. ülés
Acta Sessionis 409. — 2. Maji. 849 lobbi Országgyűlése — Ő Felsége kegyelmes megegyezésével — rendelkezni fog, azon nemesek, kik már most jobbágy - földek használatában vannak, a' katonaság élelmezése eránt azon gyakorlatban fognak megmaradni, meílyben addig voltának: — a' ;ui pedig azon nemeseket illeti, kik job— bágy-földek használatát a’jelen Törvény kihirdetése után fognak vásáriam, ezek kötött, és a" nem nemes jobbágyok között a’ katonaság élelmezésére nézve semmi különbség1 nem leend, mindazáltal világosan megjegyeztetvén : hogy katonai szállások adásával sem a’ jobbágy földek használatát ezután vásárló, sem pedig azoknak használatában már ben lévő nemesek továbbá is egy általában nem tartoznak. 8. §. Az elöszámláltakon kivűl, a1 jobbágy földeket használló nemesek, minden egyéb, az adózó népet illető, közterhektől, és adózásoktól általánosan mentek. 9. §. Minden úrbéri telkeket, mellyek az úrbér behozatala idejekor, mint megszállottak, öszveirattak, vagy időjártával alkottattak; később azonban bármelly módon (V hármas könyv i-sö része 40-dik czime esetét ide nem értvén, és sértheteuenííl maradván a’ fentebbi X-ik Törvény Czikkely 6-dik §-sa értelmében történt úrbéri szerződések, és rendbeszedések) elhagyottakká váltak, ha csak altaljában nem haszonvehetetlenek — a’ Vármegyék mindjárt a1 jelen Törvény kihirdetése után, rendelendő Küldöttségek által jegyzésbe vétetvén, azoknak megszállítását, a’ fentebbi IV-dik Törvény Czikkely 14-dik §-sa szerént, minden módon eszközöljék; — megjegyezvén azt: hogy a’ földes urak azoktól, kik azon telkeket, az úrbéri szokott adózások, és köz terhek viselése mellett Or. Gy. írásai VII. Kötet. Comitia, cum benigno Suae Majestatis Sacratissimae annutu ulteriora disposuerint, nobiles fundos colonicales nunc usuantes, relate ad alimentationem militiae in eo, quo hactenus perstiterunt usu, porro quoque manebunt;— quod vero nobiles illos respicit, qui usufructuationcm fundorum colonicalium post publicationem Legis hujus comparaturi sunt, hos inter et colonos ignobiles in ordine ad alimentationem militiae nullum intercedat discrimen, eo tamen diserte praenotato: quod a condescensione militari tam nobiles usufructuationem fundorum colonicalium dehinc comparaturi, quam vero fundos similes colonicales actu jam usuantes, porro quoque prorsus immunes sint. §. 8. Nobilibus fundos colonicales usuantibus praeter praerecensita onera , in reliquo ab aliis quibuscunque oneribus publicis, et praestationibus plebem contribuentem ferientibus prorsus imraunibus. §. 9. Quaevis sessiones colonicales, quae tempore introducti urbarii, qua populosae conscriptae, aut subseque eíTormaíae sunt, serius vero, quocunque modo fcasu tituli 40: i-ae huc non intellecto, salvis item transactionibus, et regulationibus, ad mentem praece-?*’ dentis articuli X-i, §. 6-ti interventis) desertae evaserunt, nisi penitus iiiu— suabiles sint — per Comitatus, mox post publicationem legis praesentis, medio ordinandarum ITeputationtim, connptandae erunt, impopulationiqne earum, juxta §-um 14-um praecedentis articuli IV. Comitatus, quovis modo intendant, — eo notato: quod domini terrestres nullum pretium pro concedendo in his sessionibus usufructuationis benelicio, ab illis qui eas, erga solitas urbariales praestationes, oneraque publica, excolere cupiunt — praeten- 213
