1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
464. ülés
590 464. Ülés írásai— 28. Aprilis. DCCXXIII SZÁM ALATT. Izenete o1 KK. és RR. a magános vállalatok tárgyában folyó esztendei Aprilis 2Z.kiadott k. K Válasz eránt. SITB Nr. DCCXXIIF. ISuncium SS. et 00. quoad h. Resolutionem Regiam tu merito articuli de operibus privatis, in bonum Status publici et commercii suscipiendis condendi 23. Aprilis a. c. editam. A’ KK. és RR. továbbá is úgy vélekednek ugyan, hogy a’ kérdéses magános vállalatok tárgyában folyó Aprilis 18-án felterjesztett Törvény Czikkelyben foglalt javalatok közt azon szándékjok is, mellytöl viseltetve az ollyatén magános vállalatok előleges megbirálását és egyéb némelly körülményeknek is eligazítását egy országos állandó Küldöttségre bízni kívánták, mind czélirányosabb, mind pedig a haza közjavának és a’kereskedési közöstiletek hamaritott könnyítésének megfelelő mód lett volna, de miután azon módhoz O Felsége April 23-i k. K. Válasza szerént nem járult, az Országgyűlési tanácskozásokra még hátra lévő idő pedig a’ dologroli hosszasabb értekezéseket nem is eszközölhetökké teszi, a’ közös haza boldogságának a’ lehetőségig! gyarapítása továbbá a’ KK. és RRnek is ollyannyira sziveiken fekszik, hogy még most meg akarják vetni alapját annak, hogy legalább addig is, míg a1 Törvényhozás majdan bővebben rendelkezhetik, történjék valami, a’ mi a' nemzet kereskedésének minden kifejlődést sorvasztó mostani állapotában enyhülést szerezzen: ennélfogva a’ KK. és RR. abban állapodnak meg, hogy mivel O Felsége is úgy méltoztatik nyilatkozni, hogy a’ nemzeti kereskedés és szorgalom virágzásának felemelésére nézve az Ország Rendéinek a’ köz boldogság gyarapítására irányzott szándékukban egyaránt osztozik, a’ KK. és RR. a’ Törvény értelmében gyakorlandó végrehajtó hatalomnak, 's a’ Fejedelem törvényhozási közös jusának sérelmet okozni sohasem kívánnak, jövendőben a magános személyes, vagy társasági egyesületek által saját költségeiken készítendő viz-csatornák, vasútak és ezekhez szükséges hidak egész vonalának meghatározása, és az ehhez tartozó tárgyak iránti rendelkezések a' Törvényhozást illetvén, ezen jus nyilván is fentar^atik. Hogy azonban a'jövő Országgyűléseig az olly köz hasznú vállalatok létre juthassanak, még a’jelen Országgyűlésen alkotandó Törvény Czikkelyekben az, és annyi mondassékki, hogy mellyek légyenek jelesen azon kereskedési közösületek vonalának két végpontjai, mellyek között a kérdéses vállalatok a’ jövő Országgyűléséig is, a’ kérdés alatti Törvény Czikkely által engedett kedvezések használatával, s annak oltalma alatt megkészlttethetnek, — azon felül továbbá hogy a KK. és RR. ez úttal égj edűl a vállalati \onalok vég pontjai meghatározására való terjeszkedést azért látják szükségesnek, mert a’ vonalt a’ vállalkozóknak is a’ mennyire tsak lehet, úgy és arra felé vinniük kelletik, a’ mint és a’ mere a két végpontok között legkevesebb akadályokat tett a’ természet, és a’ helyezet, szükségesnek látják a’Törvényben nyilván kimondatni ez úttal azt is, hogy a Törvény rendeletét, es az ez áltál engedett kedvezéseket nem csak azon vállalkozók használhatandjak, kik a' vonalnak kijelelt két vég pontjai között a' vállalati viz-csatornákat
