1832-1836 Irományok 7/2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

466. ülés

A’ 35-ik számra: Az 1608: 6 és az 1687: 17-ik Törvény Czikke­­lyek világos reudefetét a’ Királyi Vá­laszban felhívott 1715-ik évi 108, és 109 Törvény Czikkelyek példái, vagy azért sem gyengíthetik, mivel az ezen Törvény Czikkelyben foglalt városok régibb kiváltságos állásokban a’ tör­vényhozás útján helyheztettek vissza. A’ mi a’ portákat illeti; éppen az egyik tárgya a’ sérelemnek, hogy az Or­szággyűlését illető kiegyenlítéséről a' poriáknak, a’ Kormány az illető Me­gye felhozott okai tekintetbe vétele nélkül rendelkezett; melly okoknál fogva a’ Karok és Rendek az ezen pont alatt előterjesztett sérelemnek orvo­­soltatását újjabban is sürgetik. A’ 36-ik számra: Az 1723-ik évi 72 és az 1741: 27-ík Törvények­ff nek 0 Felsége által megígért sikere­­sitteiését a’ Karok és Rendek biztos­­san elvárják. A1 38-ik számra: Ezen pojit alatt foglalt sérelem a’ Királyi Válasz által nem lévén megszüntetve, annak or­­vosoltatását, mind a’ Törvények ren­delésénél, mind az ország független állásánál fogva a’ Karok és Rendek továbbá is sürgetik. A’ 40-ik számra: A’ Bajor Ud­varral kötött egyesség következésében a’ szabad költözködésnek az előadás­ban felhívott hazai Törvények elle­nére a' törvényhozás elmellőzésével lett megszoríttatása valóságos sérel­met loglal magában, ennek megszüli­­tetését a’ Karok és Rendek továbbá is kívánják. A’ 42-ik számra: A’ Karok és Rendek az 180^ : 22—ik Törvénvrcn— deleiéhez, addig még ez törvényes­sen meg nem változtatik ragaszkod­ván az előadás mellett továbbá is ma­radnak. Or. Gy. írásai VII Kötet. Acta Sessioni» 466. Ad nrum 35. Provocata in Reso* lutione Regia art. 108 et 109: 1713 exempla, articulorum 6: 1608 et 17. 1( 87. clarae dispositioni, eo minus obesse possunt, quod complexae ar­ticulo hoc civitates ad pristinum sta­tum privilegialem in via legislationis restitutae sint. Quod vero portas ad­­tinet recte id objectum gravaminis con­stituit, quod de respective et Comitiis Competente portarum rectification e Re­gimen, quin concernentis Comitatus adducta motive in considerationem sum­­sisset, disposuit, — quo ex obtutu SS. et 00. substrato in serie puncti hujus gravamini medelam adferri por­ro qHoque exoptant. Ad nrum 36. Implementum articu­li 72-i 1723. et 24. 1741 SS. et 00. ab efTectu b. sponsionis Regiae fidu­cialiter praestolantur. Ad nrum. 38. Substrato puncto hoc gravamine per b. Resolutionem Reg. necdum sublato, ejusdem medelam tam ex dispositione legum, quam et ex obtutu independentiae Regni ultra quoque sollicitant. Ad nrum 40. In nexu initi cuui aula Bavarica tractatus libera migra­tione in obversum provocataium legum patriarum, cum exclusione Corporis legislative restricta, gravaminis hujus sublationem SS. et 00. ultro quoque postulant.- 30. Április. 68? Ad nrum 42. SS. et 00. disposi­tioni articuli 22-i 1807. donec ea­dem legaliter immutata non fuerit, in­haerentes, postulatum suum hac quo­que vice reiterant. 172

Next

/
Thumbnails
Contents