1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
435. ülés
24 435. Ülés írásai. 11. Martins. nyessen el nem esrnért papiros pénz megtérítésének eseteiben egy részi ül az önkény némülegkorlátoltassék,más részről pedig bogy kivált a’ tudatlanabb nép osztály, melly a’ csalaítatásnak inkább ki van téve; a1 történhető károsíttatás eránt biztosítassék; a’ KK. és RR. ezen pont alatt foglalt azon kívánásokhoz továbbá is ragaszkodnak, hogy a Felsége azon váltó czédulák megtéiitéséf, mellyet az illető Törvényhatóságok —tekintetbe vévén azon korülállást, vallyon a’ károsodott személy képességénél fogva megismér-» hette e1 a’ váltó czédula hamisságát? ajánlani fognak, kegyelmessen eszközöltetni méltoztassék. A’ 38-ik pontra: minthogy a’ vas, sem Maximilian Király bányászi Törvénykönyve, sem az előbbi szokás szerént azon érczek közé, raellyektől urbura adatik, nem tartoznék.; a’ KK. és RR. Ő Felségét kérik, hogy ezek ellenére kiadott követeléseket addig is, mig a1 tárgy a’ maga helyén tökéletessen el nem intézte'tik, kegyelmessen megszüntetni méltoztassék, annyival is inkább, mivel a’ vasnak készítésére fordított költségek, a’ vas éreznek belső értékét sokkal felül haladják , és a’ hámor birtokosokat arra szorítani nem lehet, hogy az U- laszló i-sö Decr. 30-ikTörvény Czikkely szerént nem a5 minerábol, hanem a1 nagy költséggel készített kész vasból adják ki az urburát. Éhez járul még a’ köz jónak tekintete is, melly azt hozza magával, hogy az első szükségü vasnak készítése ne akadályoztassák sött elömozdittassék. . A’ 61-ik számra az 1830-i észtén. • * • dei Sz. András hava l(í-ik napjáról költ k. K. Válaszban elismerve lévén, hogy Moson Vármegye határában az I 7 15-ik í) L-ikTörv. Czik. megnevezett harminczados statiokon felül 4 új statiok állít-parte ex una, in determinanda bonificatione, quoad pecuniam chartaceam per Regnum nunquam legetenus agnitam, arbitrium aliquatenus limitetur, parte vero ab alia, ut damnificatio rudioris praesertim plebis continuo deceptionis periculo, expositae praecaveatur, SS. et OO. hoc puncto attacto illi petito ultro insistunt, ut Sua Majestas Sacratissima talium schedarum , pro quarum bonificatione Jurisdictiones Regni, quae simul id etiam, num damnificatus falsitatem schaedae agnoscendi capax fuerit, dijudicaturae sint, intercesserint; bonificationem clementer resolvere dignetur. Ad punctum 38-ura Cum ferrum nec Codex montanisticus Maximiliani Regis, sed nec praevigens usus illis metallis, a quibus urbura dependi solet, accenseat; SS. et OO. Suae Majestati Sacra issimae supplices sunt, ut horum in obversum induci coeptam exactionem eousque, donec meritum isthoc suo loco ex asse pertractatum fuerit, benigne sufferre dignetur; siquidem requisiti ad productionem ferri sumtus, internum metalli hujus valorem notabiliter exsuperent, neque id jure exigi potest, ut possessores ustrinarum ferri, non ad mentem Ulad: Decreti 1-i Artic. 30. a minera ferri, sed ab ipso cum sumtuum dispendio parato ferro urburam dependant; ratio insuper publici commodi postulet, ut productio ferri, tamquam primae necessitatis articuli, non tantum non impediatur sed potius promoveatur. — Ad punctum 61-um cum in b. ResolutioneRegia ddto 16-ae Novembris anno 1850 editae recognoscatur in gremio Coitus Mosoniensis praeter expressas Artic. 91: 1M5. stationes tricesimaleS' quatuor alias adhuc exi-
