1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

446. ülés

Acta Sessionis 416. — 28. Martii. 217 tnollett tovább is állhatatosan megma­radnak; azonban Körös Vármegye azon esetre, ha most akármelly te­kintetből az egész Kapitányságnak visszakapcsolása meg nem eshetne» esedezik, hogy mivel az 1778, és 1779. esztendőben bévégzett Biztosság ál­tal közte, és a’ nevezett Kapitány­ság közt vont határ lineával, a’ mint a* földabroszi rajzolatból bővebbért megtetszik, annyira szétszaggaitatott, és mintegy egymásközt kapcsolatbari hern lévő testekre feloszlott j hogy azon Vármegye közepéből a’két egé­szítő jelesebb részéiben tudniillik: a’ Klaudius hegyi, vagy Moslavai, és Kaptonczai vagy Podravai kerületbe csak azon véghelyen keresztül, és hol két, hol pedig három statio uta­zással lehetne eljutni, azon kívül Du­­brava vagy Dombra Püspöki urada­lom majd nem egészlen a" Körösi véghellyel vagyon körülvéve, innét természetesen következik: hogy a* közigazgatás minden ágai, úgymint a’ bátorság fentartása, igazságnak gyors kiszolgáltatása, utak csinálása, katonai átköltözések ellátása, köz fu­varozásoknak arányos kiszolgáltatása} hanem éppen gondolomra is, bizon­­nyára nagyobb költséggel, és fárad­sággal, és így az adózó nép nyilvá­nos terheltetésével vitethetik végre; — ezen helytelenségnek, melly min­den egyes résznek az egész testei va­ló felbonthatatlan kapcsolata miatt úgy az egész országra, mint a’ mon­dott Vármegyének sérelmes, a’ melly tovább magának a’ véghelynek is, bá­tor kevesebb mértékben, mint a’ Vár­megyének, nehézségére van, megszün­tetésén az eloreböcsátott tekintetekbó'l az 1807. esztendei 28.Czikkely hozásá­ban elfogadott elvekre is figyelmezve, méltóztassék O Felsége egyvelges Biz­tosságot rendelni, melly Körös Vár­megyének határit a* köz dolgok kön-cunque incidenti totius Genfcralatus reincorporatio fieri non posset, sup­plicat, ut cumis per lineam metalem, inter eundem, et praeattactum Gene­­palatum facto Commissionis annis 1778., et 1779. Conclusae ductam, adeo discerptus, et respective in plu­ra corpora inter se inconnexa dise­­ctus sit, ut, prout ex delineatione ichnographica uberius patescit, ex centro Comitatus duae principaliores ejusdem integrantes partes, Districtus nempe Montis Claudii seu Moslava­­nus, et Caproncensis seu Podravanus non secus, quam facto praevie per Confinium militare respective trium, respective autem duarum stationum itinere accedi possint, Dominium prae­terea Episcopale Dubrava seu Dom­bra in tota ferre sui peripheria confi­nio Crisiensi circumfusum sit, hinc na­turaliter requitur; quod omnés pu­blicae administrations rami utpote: securitatis manutentio, justitiae cele­rior administratio, viarum constructio, transenarum militarium provisio,prae­­juncturarum publicarum proportiona­­ta praestatio, si non precarie, certe cum solito majori sumptuum et fati­­giorum impendio,adeoque apertocon­­tribuentis agravio manipulari valeant; ad tollendam hanc incongruentiam, quae ob indissolubilem cujusvis partis Cum toto corpore nexum, toti Regno aeque ac fato Comitatui praejudiciosä evadit, quae porro ipsi quoque confi­nio militari, et si in minori gradu, quam Comitatui, semper tamen gra­vis accidere debet,consideratione prae­­missorutn reflexe etiam äd principia, pro condendo articulo 28 : 1807. diae­­taliter adoptata, Sua Sacratissima Ma­jestas Commissionem mixtam clemen­ter ordinare dignetur, quae limites di- Cti Comitatus Crisiensis ad scopum fa­cilioris administrationis negotiorum publicorum, hocque ipso consequen-62* /

Next

/
Thumbnails
Contents