1832-1836 Irományok 7/1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

446. ülés

Acta Sessionis 446. •— 28. Martii. 185 terjesztett sereimet azon hozzáadással ismételi, hogy ezen Megyének pana« szát a’ Helytartó Tanács a’ várossal, annak feleletét pedig, mellyben az érdeleiéit Törvényeknek kötelező ere­­jeket kérdésbe veszi; a’ Megyével kö­zölvén. c’ képpen a’ 1 Öi vények által megállapított nemesi jusokat kérdésbe hozta, ’s magát e’ tárgyban bíróvá tette, melly miatt mindeddig orvoslás nem szereztet betett, a’ törvénytelen visszaélés pedig folyvást gyakorolta* tik. — H asonlóúl. Fejér Vármegye azon sérelmét, mellyet ugyan az 1830-dik esztendei Országgyűlésben bényújtott,’s az előb­bi panaszszal egybekötve a’fenn érin­tett helyen szerkeztetve, és fel is ter­jesztve találtatik, hogy t. i. Fejérvár városa mintegy 13 esztendőktől fog­va a’ nemeseket boraiktól, barmaik­tól, accisa vám és helypénz fizetésre személyes hántással is kénszeríti, azon módosítással újítja, hogy most legu­toljáivá a’ mondott város 1852-dik November 13-kán a’ legfelsőbb paran­csolat következésében költ oily útasí­­tást vett légyen sinór mértékűi a’ Hely­tartó Tanácstól; hogy az 1715: 36-ik Törvény Czikkely tartalmánál fogva, azon városban a’ nemesek állal ela­dandó, ’s ottan kimérendő borok mér­sékleti fizetés alá vettessenek, a’ többi borok pedig, mellyek azon város ha­tárán kívül szabad kereskedésre és a’ nemesek tulajdon házi hasznokra szol­gálnak, a’ nemesi sarkalatos szabad­ság okából fizetéstől menten tartassa­nak, a’ követelt helypénz fizetésének tárgya további K. Királyi Rendeléstől függvén, — melly parancsolat által már most a’ nemesek az 1715 ' 3ó-ik Czikkely 3-dik §-nak ellenére, a’ hol világosan említetik, hogya’hol eddig szokásban volt, ezután is szabadon adódhassanak elhordó számra a’ bo­rok, ezen jussoktól is, mellynek gya- Or. Gy. írásai. VII. Kötet. eo eddito reiterat, quod Consilium R. L. Hung, gravamen isthoc Comi­tatus, cum dicta civitate, hujus vero responsum, in quo praeattactarum legum vis obligativa indubium voca­tur, cum querulantc Comitatu com­municando taliter legetenus stabilita jura in quaestionem traxerit, sibique in merito hoc Judicatum arrogaverit, qua de causa medela hucdum procu­rari non potuit, illegális autem abusus porro quoque continuatur. — Non absimiliter. Comitatus Albensis gravamen il­lud quod pariter sub Comitiis anni 1830. propositum, et junctim cum praecedente gravamine attacto loco concinnatum, atque altissirao Loco substratum habetur,— quod nimirum lib. R. civitas Alba-Regalensis circiter inde a decennio nobiles ad solvendam a vinis pecoribusque accisam telonia­­lem et pensum stationale mediis etiam personalem laesionem involventibus adigat, cum illa modificatione reite­rat, quod dicta civitas nunc proxime anno utpote 1832. die 3. Nov. illam altissimo jussu intimatam a Consilio R. L. II. acceperit directivam Inviatio­­nem, ut in sensu articuli 56: 1715, in eadem civitate per nobiles diven­denda ac epocillanda vina moderatae texationi subjiciantur, reliqua vina vero, quae extra territorium ejusdem civitatis exercendo libero quaestui aut privativo nobilium domestico usui deserviunt,fundamento cardinalis no­bilium libertatis ab omni solutione im munia maneant, quaestione desumen­di praetensi pensi stationalis ab allis­­sima Resolutione Regia pendente — per quam benignamResolutionem jam nunc nobiles in obversum articuli 36 1715, § 3-i hoc, ut in locis, ubi id usu receptum erat, inposterum etiam vina vasatim distrahi possint, diserte admittentis, jure etiam isto, in cujus 47

Next

/
Thumbnails
Contents