1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 428. ülés

3 ^ • tói fel legyenek mentve; tölök azonban a’ katonai tisztek által, midőn a’ kato­nai kerületben Jövő szellőikben ter­mesztett mustot haza viszik, portéká­ik és marháik letartóztatásával is, egy a’ katonák önkényéből ezüst pénzben határozott felette nagy vám csikartatik ki, azon ürügy alatt, mintha a’ katonai kerületben szőlőt biró Ujvédéki polgá­rok accisat fizetni tartoznának (a’ mi­­csak egyedül a’ kimért italoktól, a’ ki­mérési jusért fizetendő) nem tekintvén azt, hogy ezekre az ottani birtokjokért, ügy is sokkal többet róvnak accisa szi­­alatt, mint a’mit az ottani katona lako­sok rendesen fizetnek; — sőt az is di­vatoz, hogy az egy más termését von­tató nemesek, vagy polgárok, jóllehet mint személyekre, mind szekerekre és terhekre nézve a’ fizetéstől szabadok, még is ennek ellenére, mind a’ szekér­ért, mind a’ terhekért vám alá vetet­nek. Ezen visszáéléseit és kihágásait a’ katonáknak, mint kik a’ különös tör­vények által kormányzott tartomány­ba nem élnek, örökre meg szüntetni, és a’ polgároknak ott is szabadságok­kal való élhetést adatni kér Újvédék városa. Ezen sérelemre, melly az 1825/7 / H Országgyűléséről felterjesztetett, O Felségének a’ 109. pont alatt azon ke­gyelmes Válasza érkezett, hogy az il­lető Dicasteriumok meghalgatásával a’ tárgyat elintézi, mivel a’törvények sé­relmével gyakoroltatott katonai zsaro­lások jelenleg sem szűntek meg — a’ sérelem orvosoltatása továbbá is sür­­gettetik. 4szer. Trencsin városa a’ külváros­ba már berontó és a’ város falait alá mo­só Vág vizének viszanyomására még ré­gi időben 20,000 forint adósságot kén­­telenittetett tenni, jövedelme alig lévén tares nihilominus officiales a civibus Neoplantenensibus, dum inustum in vineis suis Districtui militari adjacen­tibus productum domum devebunt, sub praetextu illo, quasi cives Neoplanten­­ses in districtu militari vineas possiden­tes, accisam pendere teneantur (quae tamen nonnisi ab epocillatis liquoribus pro exercitio juris educilli solvenda est) non spectato etiam eo, quod eos a tenutis suis ibidem possessis longe majori implicito, non accisae penso, quam ibidem degentes incolas militares taxent, vectigal telonii auctissimum proprio militarium arbitrio in moneta conventionali defixum, cum rerum et pecoris quoque detentione vi extorque­ant; — quin et illud usu veniat, ut li­berae personae, seu sint nobiles, seu cives, dum una alterius procreationem vehit, licet tam respectu personarum, quam curruum et onerum liberi sint, neutrius habita ratione, tam pro curru, quam pro onere teloniali taxae subjici­antur. — Hos proinde militarium spe­cialem , aliisque legibus gubernatam pro se provinciam non constituentium abusus et cxcesus in perpetuum tolli, et civibus ibi quoque suas libertates asseri petit. Super gravamine hoc jam e Comi­tiis 1825. substrato, illa ad punctum 109. benigna suae Majestatis Sacratissi­mae Resolutione interveniente, quod auditis eatenus concernentibus Dicaste­­riis, illud Sua Majestas clementer de­cisura sit: — siquidem exactiones Sta­tus militaris eo non obstante cum dero­­gamine legum, actu perdurare com­periantur , medelam porro quoque sol­licitandam esse censent SS. et 00* 4. Civitatis Trencsiniensis jam olim ultra 20,000 flor, passivo onere, po­tissimum in repressionem fluvii Vaghi jam ipsa moenia civitatis impetendo, per suburbia diffusi, contracto grava­\

Next

/
Thumbnails
Contents