1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 428. ülés

mellett tovább is állhatatosan megma­radnak; azonban Korija Vármegye azon esetre, ha most akármelly tekintetből az egész Kapitányságnak visszakapcso­lása meg nem eshetne, esedezik: hogy mivel az 1778, es 1779. esztendőben bévégzett Biztosság által közte, és a’ nevezett Kapitányság közt vont határ lineával, a’ mint a’ földabrószi rajzo­latból bővebben megtetszik, annyira szétszaggattatott, és mintegy egymás­közt kapcsolatban nem lévő testekre feloszlott, hogy azon Vármegye köze­péből a’ két egészítő jelesebb részeiben tudniillik: a’Klaudius hegyi, vagy Mos­­lávái, és Kapronczai vagy Podravai ke­rületbe csak azon véghelyen keresztül, és hol két, hol pedig három statio uta­zással lehetne eljutni, azon kívül Du* brava vagy Dombra Püspöki Uradalom majd nem egészíen a’ Körösi véghellycl vagyon körülvéve 3 innét természete­sen következik: hogy a’ köz igazgatás minden ágai, úgymint a’ bátorság fen­­tartása, igazságnak gyors kiszolgálta­tása, úták csinálása, katonai átköltö­zések ellátása, köz fuvarozásoknak ará­nyos kiszolgáltatása,hanem éppen gon­­dolomra is, bizonnyára nagyobb köl­tséggel, és fáradsággal, és igy az adó­zó nép nyilvános terheltetésével vitet­hetik végre; — ezen helytelenségnek, melly minden egyes résznek az egész testei való felbonthatatlan kapcsolatja miatt ügy az egész országra, mint a’ mondott Vármegyének sérelmes, a melly tovább magának a véghelynek is, bátor kevesebb mértékben., mint a’ Vár­megyének, nehézségére van, megszün­tetésén az elorebocsátött tekintetekből az 1807. esztendei 28. Czikkqly hozásá­ban elfogadott elvekre is figyelmezve, méltóztassék O Felsége egyvelges Biz­tosságot rendelni, melly Kőrös Vár­megyének határit a’ köz dolgok kön­nyebb igazgatása czéljára , és igy a’ Vármegye egész testének szorosabb sis pro casu eb, quo nunc, ex qua­cunque incidenti totius Gencralatus reincorporatio fieri non posset, sup­plicat, ut cum is per lineam mctalem, inter eundem, et praeattactum Gene­ralatum facto Commissionis annis 3778., et 1779. conclusae ductam, adeo discerptus, et respective in plu­ra corpora inter se inconnexa dise­­ctus sit , ut, prout ex delineatione ichnographica uberius patescit , ex centro Comitatus duae principaliores ejusdem integrantes partes, Districtus nempe Montis Claudii seu Moslava­­nus , et Caproncensis seu Podravanus non secus , quam facto praevie per confinium militare respective trium, respective autem duarum stationum itinere accedi possint, Dominium prae­terea Episcopale Dubrava seu Dom­bra in tota fere sui peripheria confi­nio Crisiensi circumfusum sit, hinc na­turaliter sequitur ; quod omnes pu­blicae administrations rami utpote: securitatis manutentio, justitiae cele­rior administratio, viarum constructio, transenarum militarium provisio,prae­­juncturarum publicarum proportiona­­ta praestatio, si non precarie, certe cum solito majori sumptuum et lati­­giorum impendio, adeoque aperto con­tribuentis agravio manipulari valeant, ad tollendam hanc incongruentiam , quae ob indissolubilem cujusvis partis cum toto corpore nexum, toti Begno aeque ac fato Comitatui praejudiciosa evadit, quae porro ipsi quoque confi­nio militari , et si in minori gradu, quam Comitatui, semper tamen gra­vis accidere debet, consideratione prae­missorum reflexe etiam ad principia, pro condendo articulo 28: 1807. diae­­taliter adoptata, Sua Sacratissima Ma­jestas Commissionem mixtam clemen­ter ordinare dignetur, quae limites di­cti Comitatus Crisiensis ad scopum fa­cilioris administrationis negotiorum

Next

/
Thumbnails
Contents