1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 428. ülés
56 hasznokból részt venni nem kíván, a’ társaság boldogságát ezélzó kötelességek teljesítésére szorítani nem lehet, önként következik , hogy az ugyan, ki a’ köz boldogságban részt venni kíván, minden e’ czélra szolgáló terheket viselni köteles, — az ellenben a'ki polgári szövetségből eredő javakról önként lemond, a’ polgári koteleségeket is minden igazság szerént levetkezteti, ’s ebből corollarium gyanánt ered a’ polgároknak azon jusa, melly szerént a’ hely, és személybéli, áltatok legjózanahban megítélbetendő környtílállásoknak szerencséjük elérhetésére gyakorlott béfolyása szerént, költözhetnek, ’s lakó helyeiket, az elubbeni polgári öszvekötíetésből származott,’s netalán hátralévő tartozások kielégítése után , — szabadon változtatván, — az otthon híjába várt szerencsét másutt kereshetik. — Mivel pedig ezen polgári szabadság a’ Cs. Kir. Austriai és Királyi Bajor Udvarok közt, kötött kóltsönös egyességkövetkezésében a’ Magyar Kir. Helytartó Tanács útján 1 S31. esztendőben kihirdettetett, olly tartalmú rendelés által, -— hogy azon személyeknek, kik az illető Udvar elbocsátó, és minden jobbágyi kötelességektől felmentő levele nélkül általköltöznének , nemcsak a’ honosítás, hanem még a’ házasságra léphetés jussa is megtagadtassék, még pedig nyilvános Sz. István Király 1-ső könyv 6-dik czím az 1009: 13-ik és 1613: 14-ik Czikkelyekben foglaltatott, csupán a’ katonák kiköltözését korlátoló Törvény ellenére, a’ Törvényhozás teljes elmellőzésével, a végrehajtó hatalom által önkényesen megszoríttatott. — A’ KK. és RR. Ő Felségéhez alázatosan járóinak, hogy ebbéli, — az emberrel született’s elidegeníthetlen jusaival megütköző rendelést a’törvényes szabad ki- és beköltözés helyre állításával annál is inkább eltörleni méltóztassék — hogy vala-nein ducentes ejus beneficio renuncianti injungi valeant; suapte sequitur eum quidem, qui communis felicitatis particeps fieri cupit, — onera quoque huic scopo deservientia ferre teneri: — cum e contra, qui concivilitatis favori sua sponte renunciat, obligationes quoque civiles jure exuere , — libera hinc civium pro ratione localium ac individualium assequendae felicitatis circumstantiarum, quarum quisque optimus est arbiter, migrandi, — sedes excontentatis quibus nefors ex praecedaneo nexu civili tenebantur incumbendis, pro volupe mutandi, — frustraque domi quaesitam alibi prosequendi fortunam corola- i ii adinstar suapte resultat facultas. — Quam, siquidem dispositione in sequelam initi per Caesareo Regio Austriacam ac Regio Ravaricam Aulam, mutui ratione non conferendi citra respectivi Regiminis dimissoriales, et ab obligationibus subditalibus absolutionem juris incolatus, non admittendi item citra praeattactum indultum emigrantium individuorum connubii, — Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici anno 1831. edito Intimato publicata, in obversum positivae quoque Legis divi, utpote S. Stephani Lib. 1-mi articuli 6-i 1609: 13-ii, denique 1613: 11-ti militum duntaxat migrationem coarctantium, citra omnem Legislationis influxum, solius potestatis executivae arbitrio, — restrictam fuisse pateat; — SS. et 00. Suam Majestatem demisse exorant, quatenus in connata etinabalienabilia hominis jura impingentem praeattactam dispositionem, resfabilita legali in ea emigrationis facultate, tanto a fortiori; quod parte quidem ex una frequentioris in Regnum ist hoc populo haud abundans, inimigrationis facilitationem, spectato industriae nationalis ex hinc resultante incremento, ratio Status exigat; — parte vero ab altera
