1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
CCCLXXXIII.ÜLÉS. SESS.CCCLXXXIIl November 23-kán. CCCLXXIX. SZÁM ALATT. 23. Novembris. SUB Nro. CCCLXXIX. Harmadik Izene te a Karoknak és Ren- Tertium Nunciam SS. et 00. quoad dektiek a’ sérelmek és kívánatok tár- gravamina et postulata. gyában. Az I-sö osztály i-ső pontja alatt lévő még az 182% és 1830-iki Országgyűlésekből felterjesztett, de Királyi Válasz nélkül hagyott sérelmek ’s kívánatok sorában az 1825-dik esztendei 58. 60. 84. és 110-dik úgy szinte az 1830-iki 24. 32. 33. 42. és 43-dik számoknak az itteni felterjesztésből aküori. Felírásba leendő általtételében, raelly a’ folyó esztendő Augustus 24-én kibocsátott Kegy. Királyi Válasz következésében készült, — megegyeznek. Egyéberánt az 1830-iki 4. 9. 26. ’s 27-dik számokra, úgy nem külömben az azon Országgyűléséről elmaradott Vármegyei 18-dik és sz. Királyi városi 5-dik ’s 6-dik számokra fmellyeknek az illető osztályozatokba leendő iktatásához a’ KK. és Rll. hozzajárúinak) meg lévén az eggyesség. — A’ Vármegyei 9-dik számra a’ jó rendnek fentartása alkotmányos Országban a’ polgári jussok megsértése nélkül tsak úgy eszközöltethetvén, ha a’ czélra egyedül a Törvény által kiszabott módok használtatnak, minden az eggyesek jussait korlátozó egy oldalú rendelése a’ végrehajtó hatalomnak valóságos sérelem, ’s így a' kérdésbe lévő intézkedést is ezeknek sorából annál kevésbé lehet kivenni, hogy ez által a’ pártosnak állított személy, a’ nemesi szabadság nyilvános megsértésével, a’nélkül, hogyjkihalgattatna, és maga módján marasztaltatna, büntettetik. — A’ KK. és RR. kéntelenek ennél fogva e’ sérelem felterjesztéséhez további is ragaszkodni. A’ 2-dik pont 1-ső ’s 2-dik §-sa és a’ 3-dik §-sz a) pontjának, úgy szinte a’ b) pont azon részének, melly a’ perlekedésről szólt; továbbá az e) pontjának, és a‘ 4-dik ’s 5-dik §-sok a) pontjának, nem kiilömben a’ 6-dik §-sz azon részének, melly a’ Királyi városokat tárgyazza, végre a’ 7-dik és 9-dik §-szok tartalma eránt meglévén az egyesség. — A’ 3-dik §-sz b) pontja eránti kívánságához a’ Méltóságos Fő Rendeknek, a' KK. és RR. oily értelembe hozzá járúlnak, hogy a’ hiteles helyekor. Gy. Írásai VI. Köteti V