1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessionis 383. — 23. Novembris. i 9 virágzó divatkozásából veszik táplálásokat — ’s e’ nélkül a’ nemzetiségnek éltető gyökerei, kiszáradván maga a* nemzeti lét is végtére sírjába roskad. Ellenben élni kezd minden nemzet elevenedve Virul boldogsága, mihelyt Törvényei hozásában és köz igazgatásában önn nyelvét használja. E’ czáíoíhatatlan igazság és legszorosabb nemzeti kötelesség vezették a’ Ivarokat és Rendeket, midőn 1833-iki Martius 30-kán tett, és azólta is többször ismételt Felírásaikban, az édes honi nyelvet méltán illető elsőbbségre, már egyszer valahára felemeltetni sürgetők. De reményeik közepette, súlyos tsapásként érte őket a’ folyó esztendei October 5-kén kiadott Kegy. Királyi Válasz, melly pusztán megtagadja azt, a’ mi legszentebb természeti jus, ’s a’ mit egy szabad nemzetnek törvényes Fejedelmétől kérni is keserű— el nem érni pedig olly fájdalmat okoz> mellyet szavakkal kifejezni sem lehet. Hálával tisztelik igen is a’ KK. és RR. mind azt, a* mit a’ néhai Felség hosszas országlása ideje alatt a’nemzeti nyelv ügyében tett vala, atyai jóságától, még többet is biztosan vártának, ’s éppen azért midőn O Felsége folyó esztendő Martius 2-kán az Ország Rendéihez elbotsátott Kegyelmes levelében azt méltóztatott kijelenteni; hogy elhunyt Felséges Atyának Fejedelmi erényeit, és atyai jóságát fogja például választani, a’KK. és RR. a’ nemzeti nyelv ügyében is méltán előre haladási reménylettenek, de a’ folyó esztendő October 5-én kőit Kegy. Királyi Válasz, melly azt mondja, hogy mivel a’ nemzeti nyelv virágoztatását, leghathatósabban az 1792-iki Junius 22-kén. kőit Kir. Kegy. Válasznak,’s az J792-iki 7-dik és 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelyeknek elveire leendő visszamenetel eszközölheti, minden további intézkedéseknek alapos szabályaiul tsak azon elvek szolgáljanak, ’s a’ nemzeti nyelv feletti elsőbbség — a’ deák nyelvet illesse — nem hogy a’ reménylett előrehaladást eszközlené, sött a’felhívott 1792-iki és 1805-iki Kegy. Kir.Válaszoknak ésTörvényeknek szellemével, ’s valóságos arányával is ellenkezik. — Ugyan is Az 1792-dik Junius 20-kán tett országos Felírásban feljelentett nemzeti kívánatokat, az 1792-iki Junius 22-kén kőit Kir. Kegy. Válasz, még nem tsak meg nem tagadta, hanem nagy részint mindjárt akkor megadta, sőtt a’ néhai Felség önn szívének akaratjából, maga vette javallatba azt, hogy az országos Felírások, hazai nyelven is szereztessenek, ’s így annál, a’ mit a' nemzet akkoriban kért, még többet adott, ’s azon Fejedelmi javallat, még pedig — nem a’ deák nyelvnek tulajdonított vaiamelly elsőbbséggel, hanem olly czélból, ’s azon nyilvános kifejezéssel, hogy a’ szavaknak előfordulható kétes értelme elhárittathassék és minden támadható homály felvilágositathassék, az 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelybe be is iktathatott, semmi kérdést tehát nem szenvedhet, hogy az 1792-iki 7-dik és 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelyeknek szelleme és kitűzött eránya, nem a’ hátra lépés — hanem az előrehaladás volt, példája ennek az 1830-iki 8-dik Törvény Czikkely is, mellyben nyilván kijelentik, hogy hivatalokra azontúl a’ nemzeti nyelv tudása nélkül senki se alkalmaztassék, sött három esztendők múltával ügyészi vizsgálatra se bocsáttassék, a’ néhai Felség tehát, már akkor a’ dolgot azon megérlelödési pontra jutottnak találta, hogy a’ nemzeti nyelvnek virágoztatására nézve törvénnyel kénszerítö módokhoz is nyúlni kelletik, ellenben az 5-dik October Kegy. Kir. "V álasz nem az 1830-iki Törvény Czikkely rendeletével előhaladott intézke-5 # #•
