1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessionis 383. — 23. Nor. 13 ki mint Fő Ispány az Országgyűlésén szinte jelen lenni köteles vala, és jelen is volt, küldetésétől azonba nem alkotványi tisztjénél, liánéra vérségi egybeköttetésénél fogva oldoztatott fel, a’ KK. és RR. ö Cs. Kir. Fő Herczegségét köz tisztelettel újabban arra kérik, a’ Mélt. FöRendeket pedig hazafiéi bizodaloiumal felszóllítják az eránt, hogy Felírási javallatokhoz való járulásokkal, a’ kérdéses nagy fontosságú sérelmeknek széiőleg szükséges orvoslását munkásán eszközleni méltóztassanak. — CCCLXXXV. SZÁ3I ALATT. SUB Nro. CCCLXXXV. Báts Vármegyének Zsiva eránti hé- Postulatum Comitatus Batsiensis quoreime. ad Zsira. JJáts^ Bodrog Vármegyének egy részről Verőcze Vármegyével Zsiva földje, más részről pedig Szeréin Vármegyével Csép, vagy is kisebb Nestény, és Bugykovátz máskép Lj-Vukovár szigetek eránt, feliforgott határvillongás tárgyában, az 1807. 30: és 31-dik Törvény Czikkelyek következéséül munkálodolt országos határ Biztosság által 1825-ki Junius 1-ső napján hozott ítéletét, melly szerént a’ kérdésben forgott föld és szigetek Báts Bodrog Vármegyék határából ítéltetett, utóbb említett Vármegye törvénybe iktattatni szorgalmazván. A' KK. és BB. kérdéses ítéletnek Törvénykönyvbe leendő iktatását helyesnek találván O Felségét hozzájárulásáért alázatosan megkérni szükségesnek tartják. CCCLXXXVI. SZÁM ALATT. Szerem Vármegyének Sérelme. SUB Nro. CCCLXXXVÍ. Gravamen Comitatus Syrmiensis. Ezeréin Vármegye előadván a’ Pétervári véghely ezredtől nyert abbéli tndósí^ tást, hogy az 1807-ki esztendőben kegyesen jóváhagyott véghelyi alapos rendszabályok 6-dik §*sa szerént a’ provincialisták véghelyi földek kibérlésétől, az azokon nyert termésnek elvesztése alatt eltiltva légyenek, és az árvák földjeiket is tsak akkor, ha véghelyiek azokat bérbe venni nem akarják, kibérleni enged* tetnek; minekutánna ezen rendszabást, azon tekintettel, hogy a’ véghelyek az ország kiegészítő részét teszik, — megegyeztetni nem lehet: ez eránt orvoslást tétetni esedezik, annyival inkább, minthogy a’ Magyar Királyi Helytartó T»e nátshoz e’ részben tett folyamodást az 1833-dik esztendei December 17-dikén> 34,516-ik szám alatt költ Válasz szerént, sikeretlen maradt. 4 # •
