1832-1836 Irományok 6. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
IAcia Sessionis 383. — 23. Novembris 13 származott sorelemnek orvoslása tárgyában tett izenetre adott feleletét ’s meg ütköztek különösen azon; hogy bátor a'Mélt. Fő RR. úgy nyilatkoznak, hogy sem azon körlevélnek tartalma, mellynek következésében Békés Vármegyébe Királyi Biztos rendeltetett, sem azon környülállás hogy, a’ lével mennyiben egyezik mega’ Megye határozatával, elöltök tudva nints,mindé’ mellet, mégis ugyanazon körlevélnek mintegy taglalatába bocsátkozván, feleletüknek belső érdeme a1 környülmények lettlegi állásával egybe függésben nints, ’s a’ Békés Vármegyei határozatra, és annak végre hajtására kárhoztatásokat olly móddal mondják ki, melly egy V ármegye Közönségét alkotvány szerént illető figyelemmel nem egészen fér öszve, sött egyszersmind a’ KK. és Ilii. is kihatólag érdekelve, az őket Törvényhozási állásokban úgy költsönössen, mint kötelesen illető tekintetet, sem tarlak vezér pontjául. « Hogy? és miért lehessen Békés Vármegyének, kérdéses határozatára ’s országszerte elhatott felszólítására a’ törvényekkel elrendeltt társas életben legtettemesebb polgári azon véteknek szenyét hárítani? mintha tudni iiük Békés Vármegyének köz határozató intézkedései, tellve a’Kormány — ’s fen álló ősi alkotmány — Törvényhozó test — és egyes polgári felekezetek ellen intézett ócsárlásokkal és ingerlésekkel, az említett 3Iegye félszegű és gyűlöletes előadások által: a’ meg nem elégedésnek, bizodalmatlanságnak, és nyughatatlanságnak lázzitó magvait elszórni igyekezett, ’s az országosanhozoít es fejedelmi jóvá hagyást nyert végzéseket ócsárolva kiforgatni a’ Törvényhozó testnek, egészítő részéta’ köz gyűlöletesség tárgyává tenni, ’s igya’ fenálló rendszert eldöntve, a’ nemzetet az anarchiának szétoszlató örvényébe vetni kívánta volna, — a’ KK. és RR. annál kevésbé láthatják által, mivel Békés Vármegyének Közönsége elbocsájtott körlevelében, az Ország több Megyeit arra szállítván felhogy az úrbéri 5-ik Törvény Czikkely második §-nak, ’s a’ szinte úrbéri 8-ik Törvény Czikkelynek előbbi tartalmait, midőn Országgyűlési újabb tanátskozás alá kerülendenek, Követeikkel pártoltassák, —’s ezt mint a’ Törvényhozó test tagjának tselekednie alkotmányi jussa volt, annyival inkább, mivel olly Törvény javallatoknak majdani pártolására arányzotta felszólítását, mellyeket előbb a’ KK. és BR. többsége elfogadván, azoknak I833-ik November 19-én a’ Fejedelem eleibe történt felterjesztésében , a’ Mélt. Fő RR. is megegyeztek, és a’ mellyeket később, úgy az 1834-ki Augustus 28-án költ Kegy. Királyi Válasz, mint a’ folyó esztendei Februar 26-án feljelentett ^Országgyűlési végzetek is, nem tsak félre nem vetettek, hanem az erántoki további intézkedéseket, egyenesen az illető rendszeres munkálatok felvételére halasztották, az alatt is pedig az úrbéri 8-ik volt Törvény Czikkelyre kiadott Királyi Kegy. Válaszban a’ jobbágyok sorsa javításának alapjául kimondott közönséges elvet, az úrbér 7-ik Törvény Czikkely 5-ik szakaszába beiktatták.. Nem az ősi alkotvány alapos Törvényeinek megrázására, nem lázzitásra vagy ingerlésre, ’s nem a1 nemzetnek az anarchia szétoszlató örvényébe való taszítására vala tehát, a’ mint a’ lefolyt idők és következések is igazolva kifejtették Békés Vármegyének határozata és felszólítása intézve, hanem azon Megye ön vélekedése szerént, a’ többé nem jótékony óságokat ’s a’ törvényes gyakorlat palástja alatt az idők hosszú során becsúszott visszaéléseket eltörleni Or. Gy. írásai. VI. Kötet. 4
