1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 364. ülés

ßH4 3tU. Ülés írását — 12. ÍJctóber. A' 15-ik pontra: A Karok és Rendek nem látván a’ kegy. Kir. Válasz tartalmánál fogva, ezen pont alatt érdeklett kivánatjokat telje­sítve, azt ez úttal is megújítják, esedezvén O Felségénél : hogy a* polgár és a’ nemtelen sorsú iílíak is, ha egyébként a meg kivántató tulajdonokkal bírnak, hasonlólag a* nemesekkel mint kadetók a’ katona­ságnál alkalmaztassanak, és a’ 6. esztendei szolgálatra ne köteleztes­­senek, ebbéli kérésdket ü Felsége előtt ez úttal is megújjítják. AJ 15-ik pontra: Abban hogy Vas Vármegye ezen pont alatt elő­terjesztett, és a’ honni nyelv ter­jesztését tárgyazó törvények értel­mével egyező végzésének végre haj­tásába két rendbéli K. Kir. paran­csolat által akadályoztatott sérelmet látván, azt a’ Megyék törvényes ha­tóságának, mellynél fogva határo­zatokat hozhat, feltartása végett Ü Felségének ismét lelterjesztik. A3 20, 34 és 45. pontokra: A- zokhoz, mellyeket a’ KK. és RR. b* sérelmek felyebb előforduló l53-ik számnak 5-ik pontjára előadtak, az ezen pontok alatt foglalt sérelmekre nézve is ragaszkodnak jelessen: mi a’ 20-ik számot illeti, miután a’ ki­váltságok gyakorlatának meghatá­rozása és mérsékelése a* hazai tör­vények értelmében a3 Megyéket il­letvén, a3 vásári kiváltság jus eránt a5 város, mint egyes nemes, és a’ kiváltság tulajdonossá a' Megye Tör­vényhatósága alá tartozna, de e­­gyébként is a3 Megye ezen a vá­rosra nézve való törvényes hatósá­gának a’ piaczi rend meghatározá­sának gyakorlata által valóságos szo­kásába lévén, a' város által a’ Me­gye világos határozata ellen foly­tatott Ad punctum 15-um. Cum peti­to sub hoc puncto comprehenso dela­tum haud sit, SS. et OO. eidehi ullro inhaerent, Majestati Suae Sacratis­simae supplices sunt: ut juvenes civi­lis ac ignobilis quoque conditionis secus requisitis dotibus praediti, ita, prout nobiles in qualitate cadetioruih ad statum militarem applicentur, et ad 6. annorum servitium non obli­gentur, per b. Resolutionem Regiam delatum non sit, illud SS. et O O hac quoque vice humillime reiterant. Ad ptinctum 15-umi SS. et OO' in eo, quod Determinationi Comita­tus Castriferrei hoc puncto memora­tae dictamini legum de promovendá lingva nationali latarum, consonae; duplicis ordinis benignis Decretis aulicis derogatum sit, nuuc quoquo gravamen subversari convincuntur, quod Suae Majestati Sacratissimae fine manutenendae legalis Comita­tuum Statuta condendi activitatis de­­nuo substernunt. Ad puncta 20; 54 et 45. Iis; quae SS. et OO. ad superattactum punctum gravaminum 153. §. 3-o proposuerunt, quoad expositiönéá quoque sub punctis bis occurrentes inhaerent, et in specie respectu puncti 20-i siquidem activitate limitandi mo­derandi, privilegiorum exercitii, iun­­damento legum Patriarum Comitati­bus delata, respectu quoque Privi­legii nundinalis jurisdictio Comita­tus in Civitatem, qua nobilem etpii­­vilegii proprietariam, evidens esset, sed et secus legalis haec Comitatus activitas in Civitatem, usu quoque per determinium forensis ordinis Jir­­mata foret: continuata per Civitatem contra disertam Comitatus Determi­nationem, frugum confiscatio et de­terminatae hujus in sequelam Fisca-

Next

/
Thumbnails
Contents