1832-1836 Irományok 5. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 364. ülés

282 364. ülés Írásai 1 2. October. fogva megismerhette e' a váltó czédula hamisságát ? — ajánlani fog­nak, — kegyelmesen eszközöltet­ni méltóztassék. A* 38. pontra. Minthogy a’ vas sem Maximilian Király bányászi Törvény-könyve, sem az előbbi szo­kás szerént azon érczek közzé, mel­­lyektől urbara adatik, nem tartoz­nék, a Karok és Kendek O Felsé­gét kérik, hogy ezek ellenére kia­dott követeléseket addig is, míg aJ tárgy a’ maga helyén tökélletesen el nem intéztetik, kegyelmesen meg­szüntetni méltóztassék annyival is inkább, mivel a* vasnak készítésére fordított költségek a’ vas éreznek belső értékét sokkal felyűl halad­jak, és a’ hámor birtokosokat arra szo­rítani nem lehet, hogy az Ulászló I. Decret: 30-ik Törvény Czikkely szerént nem a’ minerából, hanem aJ nagy költséggel készített kész vas­ból adják ki az urburát. Ehhez já­rul még a’ köz jónak tekintete is, melly azt hozza magával, hogy az első szükségü vasnak készítése ne akadályoztassák, sőtt előmozdittas­­sék.' i A’ 6 l-ik számra. Az l050-ik esz* tendei Sz. András hava lö-ik nap­járól költ K. K. Válaszban elesmérve lévén, hogy Mosony Vármegye ha­tarában az 1715-ik esztendei 9l-ik Törvény Czikkelyben megnevezett Harmintzados statiókon felyűl, 4. új statiók állíttattak fel, mivel ezen szaporítás az említett Törvény Czik­­kelyel ellenkezésbe van, ehhez ké­pest a Karok és Rendek ezen sére­lemnek felterjesztéséhez továbbá is ragaszkodnak. A* 69-ik pontra kiadott K. Kir. Válaszban jelenleg a’ KK. és RR meg nyugoíznak. A’ U3. pontra; Azon jus mel- Ívnél fogva a’ Vármegye Tisztviselői intercesserint; bonificationem cle­menter resolvere dignetur. Ad punctum 38-um. Cum fer­rum nec codex monianisticus M a­­ximiliani Ilegis , sed nec praevigens usus illis metallis, a quibus urbura dependi solet accenseat; SS. et 00. Suae Majestati Sacratissimae suppli­ces sunt, ut horum in obversum in­duci ccplam exactionem eousque, donec meritum istlioc suo loco ex as­se pertractatum fuerit, benigne suf­ferre dignetur, siquidem requisiti ad productionem ferri sumlus, inter­num metalli hujus valorem notabi­liter exsuperent, neque id jure exigi potest, ut possessores ustrinarum ferri non ad mentem Uladislai De­creti I-i art. 30-0 minera ferri, sed ab ipso cum sumptuum dispendio parato ferro urburam dependant. Ra” tio insuper commodi publici postu­lat, ut productio ferri, tamquam primae necessitatis articuli, non tan­tum non impediatur, sed potius pro­moveatur. Ad punctum 61-um. Cum in b. Resolutione Regia dd-o 16-ae O Nov. anno 1830. edita recognoscatur in gremio Comitatus Mosoniensis praeter expressas articulo 9I: 1715. stationes Tricesimales, 4. alias adhuc existere, hae vero dictamine prae­­provocatae legis adaugeri haud pos­sent, SS. et OO. gravamen hoc Suae Majestati hac quoque vice subster­nunt. Quoad punctum 69. editae b,, Resolutione Regiae pro praesenti SS. et OO. aquiescunt. Ad punctum 113. Jure Magi­stracies Comitatenses ac proinde

Next

/
Thumbnails
Contents