1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

I

töltésekkel vedni igyekezett, és a' mint az 17Ö5, 1788, I8O4, 1805, 1824, ’827. esztendei a’ legfelsőbb helyről kiküldött Biztosságoknak aciái mutatják, ebbéli sérelmét folyamodások által is orvosoltatni igyekezett — jóllehet ezen Biztosságok a’ temérdek károknak egyedül és nyilván való okát, a’ mondott káros vízi építményekben feltalálták ’s elesmérték, és minél előbb orvosoltatni javasolták ; — mindazonáltal elmaradott ez mind ekkoráig, azon szin alatt, hogy részenként igazításokat tenni nem lehet, addig, míg Morva vize az egészben nem r.eguláztatik. — De jóllehet a’ legfelsőbb Rendelésnél fogva 1829-ben Május 26-kán a’ Helytartó Tanács által kiküldött Királyi földmérő Erdélyi Jó’sef is a’ tért szinmértékre vévén (libellatio) a’ folyónak ágyát, 60 esztendők alatt 12 láb magos^ágnyira iszapolva találta, és az orvoslás módjáról véleményét October 7-kén l82g-ben béadta, még is mind ezeknek ekkoráig semmi sikere nem lett. Látván tehát a’ város, hogy ezen veszélytől, mellynek károsításait már majd egy századtól fogva szenvedi, haszontalanul keresvén az orvoslást, végső romlással annyival inkább fenyegettetik, minthogy az utóbbi esztendőkben Morvának felső vidékén a’ Belsva és más kissebb vizek reguláztatván Morva folyója a’ vizeknek sebesebb befolyása által öregbedett, az Ország Rendéihez folyamodik , hogy közben vetések által vagy azt, hogy mondott Erdélyi Jósef földmérőnek javallatja szerint szereztessen orvoslás, vagy pedig a’ Morava vize regulatiójának, melly már a’ legfelsőbb helyen is szükségesnek esmértetett, sőtt ezáltal hajókázhatóvá tétetvén ezen folyó víz, a1 belső kereskedésnek előmozdítására nézve is javolható ; — hová hamarább foganat szereztessen, Ö Fel-I8O4, 1805, 1824, 1827. exmissarum actis sollicitaverit — licet hae Commissiones causam gravium damnorum evidentem, ac directam in praemissis damnosis structuris agnoverint, et ocyorem medelam proposuerint, effectus tamen illo ex obtutu hucdum secutus non est^ quod tam diu partiales rectificationes praesuscipi nequeant, donec fluvius Morava ex integro regulatus non fuerit — sed etiam licet in sequelam altissimae Resolutionis Regiae exmissus per Consilium R. Locum, anno I82g. die 26. Maji Geometra Regius Josephus Erdélyi instituta libellatione lectum fluvii jam ultra 12 pedes ab annis bOper successivam oblimationem levatum agnoverit, et projectum medendi ope Relationis ddo. 7* Octob. 1829 proposuerit, hujus quoque nullum in praesens usque resultatum fuit, unde civitas hacc, jam ab uno ferine seculo contra gravissimas damnificationes congruam medelam frustra quaerens, videt se totali excidio tanto magis exponi, quod per fluvii Betsva, et aliorum in superiori Moraviae parte, posterioribus his annis factam regulationem quantitas aquarum in fluvium Morava celeriori vi influentium adaucta sit — SS. et OO. apud Suam Majestatem Sacratissimam interpositionem in eo exorat, ut aut juxta projectum suprafati Geometrae Josephi Erdélyi medela adferatur, aut vero fluvii Morava ea regulatio , cujus necessitas altissimo quoque Loco agnita est—et per quam idem magno intraregnani commercii commodo navigabilis redderetur, quo prius, reali cum effectu procuretur.

\