1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

hemes Szarka Daniel után szabad ;sKi­rályi Győr városában maradt liázokat és holmi inás értékeket ennek osztályos atyafiától, a’város Magistratusa 1831- ben October 4-én borzasztó kegyetlen­séggel, több nemes személyeknek ’s cse­lédjeiknek veszedelmes öszvetagolása, némellyeknek kötözve volt liurczoltatása, némeilyeknek hosszabb idejű tömlötzözé se mellett foglalván el, — Győr Várme­gye szoros kötelességének tartotta, nem tsak ezen vétkes tettnek elkövetői, ha­nem az aztparantsoló ’s folytattató egész városi Magistratus ellen is fenyítő pert rendelni. — Melly végzés jóllehet az 1647-ki 81-ik T. Czikkelyuek világos rendelésén épült, de utóbb a’ birtoktól megfosztatott Szarka nemzetségbeliek is az 1802-ki 22-ik és 1807—ki 13-ikT. Czikkelyeknek intézeteivel élni kívántak, és így méltán reményleni lehetett, hogy az 1791-ki 12-ik T. Czikkely ellenére a’ kiszabott Törvény útja annyival keve­sebbé fog akadályoztatni, minthogy a’ törvényes bíráknak személyeihez semmi kifogás nem fér, és az nem is tétetet t; mindazonáltal még is az Udvari Magyar Cancellaria 1832-ik esztendőben De­cember 20-án kiadott rendelése által a’ Vármegye végzésének megsemmisítésé­vel a' büntető pert a’ városi 3íagistratus­­nak egyedül öt tagjaira szorítván, en­nek elitélését is, a’ boszuló ügyvédnek választására adott engedelemmel együtt, azon delegatum Judiciumra bízta, mel­­lyet a’ feleknek az érték eránt való vil­longása megbírálására egy úttal kineve­zett; ’s ezen Rendelése mellett elmellóz­­vén a’ Vármegyének utóbb felterjesztett fontos észrevételeit , az 1833. Janua­rius 31-kén költ Válaszában is, minden bizonyosoknak kijelelése nélkül megma­radott. — Melly által mind a’ magányos személyeknek a’ Törvény engedelmévcl élhető jussán, mind pedig, és leginkább a' 3 ármegye Törvényhatóságán s Tör-improli decedente, pesteaquam Magi­stratus I. K. civitatis Jaurincnsis,. do­mus in gremio ejus praeexistentes ac alias defuncti realitates, in directum hu­jus condivisionalem, via planae succes­sionis devolutas, anno 1831. die 4. Octo­bris, adhibita immani crudelitate, com­pluribus videlicet nobilibus personis, ae servitoribus verberatis, nonnulis ex his ligatis, et diversimode excruciatis, aliis vero longiori carcerum squalore mace­ratis , — ab attacto condividente poten­­tiose occupasset, — querulans Comita­tus, vi incumbentis sibi obligationis, non tantum contra patratores poenalis hujus actus, verum etiam contra Magistratum civicum eatenus Commissionem dantem, et hujus effectum procurantem, actionem criminalem decreverit, — quod decisum esto claram articuli 81: 1647. disposi­tionem pro basi habuerit, quin serius ipsa etiam familia Szarkaiana, juxta praemissa, possessorio exuta favorem articuli 22: 1802. et 13 : 1807. recla­maverit, ac taliter cum fundamento spe­rare licuerit, quod in obversum art. 12: 1791. ordinariae juris viae impedimenta quaepiam tanto minus ponenda sint, si­quidem nulla contra personas legalium judicum exceptio formari potuerit, sed nec obitiota fuerit, his tamen non ob­stantibus Cancellaria li. H. A. sub ddo. 20. Decembris 1832. praeviam Comita­tus Determinationem cassavit, decreta­que actione criminali unice ad quinque Magistratus civici individua restricta, de­cisionem causae hujus > data quoque a­­ctorem Fiscum sibi libere eligendi fa­cultate, eidem ipsissimo delegato Judi­cio, quod pro dirimenda inter partes dissidentes, quoad quaestionatam cadu­cam substantiam controversia eadem oc­casione constitutum erat detulit, atque huic suae dispositioni, non attentis no­vioribus , ex parte Comitatus proposi­tis fundatis reflexionibus, in posterior

Next

/
Thumbnails
Contents