1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

14-3 csátják, folyvást gyakorlott hely­pénz szedés eránt, az 1830-ik esz­tendei Országgyűlésbén beadott, és a’ sérelmek II-dik osztályában 17-ik szám alatt szerkeztetett, az Ország Rendéi által pedig a’ 28-dik pontban Ö Felsége eleibe terjesztett sérelmét azon hozzáadással ismételi, hogy e­­zen Megyének panaszát a’ Helytartó Tanács á’ várossal, annak feleletét pedig, mellyben az érdeklett Törvé­nyeknek kötelező erejeket kérdésbe veszi; a’ Megyével közölvén, e’ kép­­pen a’ Törvények által megalapított nemesi jusokat kérdésbe hozta, ’s ma­gát e’ tárgyban bíróvá tette, melly miatt mindeddig orvoslás nem sze­reztethetett, a’ törvénytelen viszsza­­élés pedig folyvást gyakoroltatik. — Hasonlóul. Fejér Vámegye azon sérelmét, mellyet ugyan az 1830-dik esztendei Országgyűlésben bényújtott, ’s az e­­löbbi pánaszszal egybekötve a’ fenn érintett helyen szerkeztetve, és fel is terjesztve találtatik, hogy t. i. Fejér­vár városa mintegy 13 esztendőktől fogva a’ nemeseket boraiktól, barma­iktól, accisa vám és helypénz fizetés­re személyes hántással is kénszeríti, azon módosítással újítja, hogy most legutoljáéra a’ moondott város 1832-dik November 13-kán a’ legfelsőbb paran­csolat következésében költ olly utasí­tást vett légyen sinór mértékűi a’ Hely­tartó Tanácstól ; hogy az 1715: 36- tlik Törvény Czikkely tartalmánál fog­va, azon városban a’ nemesek által eladandó, 's ottan kimérendő borok mérsékleti fizetés alá vettessenek, a’ többi borok pedig, mellyek azon vá­ros határán kívül szabad kereskedésre és a’ nemesek tulajdon házi hasznok­ra szolgálnak, a’ nemesi sarkalatos szabadság okából fizetéstől menten tartassanak, a’ követelt helypénz fize-nundinis venui exponentibus, conti­nuo desumi soliti, inter gravamina sub Comitiis anni 1830. compilata sectione Il-da nro. 17-o comprehen­sum, et per Status Regni puncto 28. Suae Majestati Sacratissimae proposi­tum, eo addito reiterat, quod Consi­lium It. JL. Hung, gravamen istlioc Co­mitatus, cum dicta civitate, hujus vero responsum, in quo praeattacta­­rum legum vis obligativa/indubium vo­catur, cum querulante Comitatu com­municando taliter legetenus stabilita jura in quaestionem traxerit, sibique in merito hoc Judicatum arrogaverit, qua de causa medela liucdum procu­rari non potuit, illegális autem abu­sus porro quoque continuatur. Non absimiliter Comitatus Albensis gravamen il­lud quod pariter sub Comitiis anni 1830. propositum, et junctim cum praecedente gravamine attacto loco concinnatum, [atque, altissimo loco sub­stratum habetur, — quod nimirum lib. R. civitas Alba-Regalensis circiter inde a decennio nobiles ad solvendam a vinis pecoribusque accisam telonia­­lem et pensum stationale mediis etiam personalem laesionem involventibus adigat, cum illa modificatione reite­rat, quod dicta civitas nuuc proxime anno utpote 1832. die 3. Nov. illam altissimo jussu intimatam a Consilio R. L. H. acceperit directivam Inviatio­­nem, ut in sensu articuli 36: 1715], in eadem civitate per nobiles diven­denda ac epocillanda vina maderatae texat ioni subjiciantur, reliqua vina vero, quae extra territorium ejusdem civitatis exerecendo libero quaestui aut privativo nobilium domestico usui deserviunt, fundamento cardinalis no­bilium libertatis ab omni solutione ini muuia maneant, quaestione desumen­»

Next

/
Thumbnails
Contents