1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 433. ülés

valamint egy részról a’ beköltözésnek könnyebbítését, ezen úgy is nem igen népes Országnak haszna a nemzeti szor­galom , és kereskedés gyarapodása te­kintetéből javalja, — úgy más részről azoknak kiköltözése, kiket se eV nem­zeti kötelékje, sem a’ születési földnek szeretete vissza nem vonhat, ’s a' kik­től következésképen a’ polgári köteles­ségeknek gyors tellyesítését |a' honba reményleni nem lehet, — a’ hazát csak haszontalan, és az által, hogy eránta semmi nemzeti vonzódással nincsenek— veszedelmessé vált személyektől szaba­dítja. 43. Nem csak az adó meghatáro­zásának fő érdekű tárgya, hanem an­nak az Ország lakosai különböző ága­­zatjai közt leendő felosztása is, a? Haza sarkolatos Törvényei szerént a’ koronás Fejedelem, és az országosan öszve­­gyült Rendek közös jussai közé kétség­telenül tartozván — nem létezhetik a’ Hazában sem olly adó, mellyet Törvény­­hozás útján kívül követelni, — sem a’ lakosok ollvan osztálya mellett a’ törvény által meghatározott terheken felül, az kotmányos állás tetemes megsértése nél­kül, akármelly adózásokkal megrévni lehetne. — Mivel pedig e’ hazában tör­vény engedelme mellett lakozó Izráeli­­ták, — azon felül, hogy minden rend­­szerénü köz terheket viselnek, türedel­­mi taksa czim alatt ösmért adózással a’ Kormány által önkényesen terheltetni tapasztaltainak, a KIv. és RR. folya­modnak 0 Felségéhez, méltóztatna, az e’ részben divatba jött visszaélést, a' fentebb érdekelteken kívül, már an­nál fogva is; hogy a’ Hazában tűrt la­kosoknak akármelly osztályát is, — a’ többinél inkább terhelni az igazság sza­bályaival megütközik, kegyesen meg­szüntetni; — ’s .ez által az adó megha­tározásának Törvényhozási jussa meg­sértését orvosolni. /. Osxlály. tera eorum emigratio, quos vinculum nationalitatis, et loci natalis amor reti­nendo non est, a quibus proin promtum obligationum civilium implementum in Patria amplius sperari nequit, Rempu­­blicain inutilibus, eoque quod nullo erga eadem ducantur nationali effectu, -- pe­riculosis solum liberet individuis, be­nigne suffere dignetur. 43. Summi momenti defigendae contributionis objecto non minus, ac ejus inter diversas incolarum Regni classes dispartitionis merito, ductu fundamen­talium Legum ad communia coronati Re­gis et diaetaliter congregatorum SS. et 00. Regni jura, procul omni dubio spe­ctante, nullum in Regno, seu quod citra Legislationis viam exigi posset tributi publici, seu quod ultra legetenus defixa onera, citra legalem consistentiae con­stitutionalis laesionem gravari quiret, Contribuentium genus existere potest. Cum vero indultu Legum in Regno de­gentibus Israelitis, praeter cuncta or­dinaria onera publica, sub nomenclatio­ne taxae tolerantialis veniens tributum per Regimen praecarie imponi constet; — SS. et 00. ad Suam Majestatem Sa­cratissimam recurrunt, dignaretur vi­gentem hac in parte abusum ex adductis rationibus non minus, ac ex eo, quod toleratam in Regno quamcumque contri­buentium classem prae caeteris gravari, ipsi aeqnitati adversum sit, benigne tollendo, laeso hac in parte defigendae contributionis comitiali juri, debitam be­nigne procurare medelam. 15

Next

/
Thumbnails
Contents