1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 383. ülés

2 383. Ülés Iranni — 23. November. nek kiadásaiban a' kiadott ok levelek, ugyan eredeti nyelvekben, mellyben tud­niillik szerkeztettek, lemásolván mindazonáltal bonni nyelven szerkezendő be­vezetés, és befejezés mellett kiadattassanak. Ugyan azon §-sz 9-dik pontja eránti vélekedésekhez annálfogva, hogy az illető Plébánusok, és Lelkipásztorok, a1 bonni nyelven, mint köz tisztvise­lők tanulni, a1 mire nekik eddig is elég idő engedve vala, sőtt már tudni is kö­telesek, de az anya könyvnek magyar nyelven leendő szerkeztetése, valamint azt több idegen nyelvű egyházi Megyéknek ditséretes példája bizonyítja, nem is legyen különös nehézségekkel öszvekötve, — továbbá is ragaszkodnak. Az 5-dik §-sz b) pont alatti kívánságokat a’ KK. és RR. már is bő okokkal elébbi Izeneteikben támogatván, most tsak az 1805-iki 4-dik Törvény Czikkelyek hivatkoznak, melly is az Országnak, a’magyar nyelvnek terjeszté­se eránti ezélzását azzal is nyilvánossá tette, hogy a’ magyar nyelvnek tanu­lását a’ rendszerénti tudományok sorába iktatta, — ’s így minden eggyes, a­­kár világi, akár egyházi személy ennek megtanulása szükségéről meggyőzet­­tethetett, és valóban annak megtanulására 1805-dik esztendő ólta, idő nél­kül nem is szűkölködhetett, tellyes reményben vágynak tehát a’ KK. és RR. hogy Ö Cs. Királyi Fő Herczegsége és a’ 3Iélt. Fö Rendek a’ honni nyelv ü^ gyét e’ részben is hozzá járúlásokkal előmozdittatni fogják. A’ 6-dik §-ra tellyes bizodalommal lévén a’ KK. és RR. a’ kaptsolt részekben lakozó attyokíiai hazafiúsága eránt, el vannak hitetve a’ felől, hogy olly rendszabásokat, mellyek a3 köz Haza boldogsága előmozdítására, ’s az e­­gyes polgároknak szorosb egymáshoz leendő kaptsoltatására, elkerülhetetle­nül szükségesek, erőltetésnek tekinteni nem fogják, minél fogva is, elébbi vé­lekedéseknél megmaradnak. A’ S-dik §-sz a’ honni nyelvnek terjesztését tsak úgy reménylhetvéri a’ KK. és RR. ha az a’ polgári életben, nem tsak mint minden nyelv tudása, hasznossá, hanem elmellőzlietlen szükségessé tétetik, által fogják látni, a’Mél­­tóságos Fő RR. olly rendszabások elkerülhetetlenségét, mellyek annak tanu­lását az egyeseknek szükségessé teszik, el nem fogadhatják tehát a' Méltósá* gos Fő RR. javallatát. Az 5-dik pont eránt meglévőn az eggyesség. A’ 7-dik pont eránti javallatát a’ Méltóságos Fö Rendek elfogadják. A’ 8-ra az Elölülői levelek eránt éppen ellenkező véleménybe vágy­nak a’ KK. és RR. mert a’ köz igazgatás Hazánk Törvényei szerint nem a’ Kormány helyek eggyes Elölülőinek, a’ Törvényhatóságok szinte egyes Elöl­ülőihez intézett rendeletéi., hanem a’ Kormány helyek tanátskozásaiból eredő intézmények, 's azokat köz megfontolás alá botsátó, és Felirási jussal biró

Next

/
Thumbnails
Contents