1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 383. ülés

•í*> 383. Lien írásai.23. November. Mi illeti a Királyi kegy. Válasz­nak azon végső szakaszát, mell} ben Fel­séged a' jelen Országgyűlésének bere­kesztése és a' jövőnek öszvebivása e­­ránt az 179°/,: 13. T. Czikkelyre is hivatkozólag kegyelmesen kijelenteni méllóztatik, bogy e’ részben is fejedelmi jussához fog ragaszkodni, kéntelennek vagyunk megjegyezni miképen az 179°/, 13. T Czikkely világos meghatárot­­sággal mind a5 Fejedelemre, mind az Ország Rendéire Törvényhozási egye­sületekben , egy arányos szabályul azt rendeli, hogy minden Országgyűlésén a’ Királyi kegyelmes Előadások és az Ország sérelmeinek, valóságos orvos­lása múlhatatlanul elvégeztessenek, ez pedig a’ jelen Országgyűlésén még meg nem történt. f Készek valánk a’ Királyi kegyel­mes Előadások felett is tanátskozása­­inkat tovább is folytatni, sőtt már az Országgyűlésének elején ismételve kér­tük néhai Felséges Király unkat, hogy •a kegyelmes Előadásaiban, nyilván be fogiáit rendszeres munkálatok, inellye­­ket felvétetni a’nemzet is óhajtott még ezen Országgyűlésén átaljánosan, fel vétetve bevégeztetvén a’ végre veen­dő , visgálatok következésében alko­tandó Törvények egyszerre és együtt terjesztessenek kegyes Királyi megerő­sítés alá. Elfogadta ezen kivánatot a’ né­hai Felség ’s annak tellyesedése felül fejedelmi szavának szentsége alatt biztosittotta az Ország Rendéit, ké­sőbb azonban f. e. Augustus 26-án kiadott kegy. Királyi Válaszban Fel­séged Maga kívánta aJ kegyelmes Ki­rályi Előadásoknak még be nem vég­zett részét a5 jövő Országgyűlésére halasztatni, ’s az azon Királyi Válasz­­banfel hozott okoknál is, tsak úgy nyugod-Quod demum ea, quae ad calcem praeprovoíae benignae Resolutionis Regiae relate ad Comitia haec proxi­mius concludenda, affuturorum item Co­mitiorum convocationem facta ad art. 13-um 179°/, provocatione, adducta habentur, illam item benignam Maje­­statisArestrae Sacratissimae declaratio­nem respicit, quod Alajestas Vestra Sacratissima, hoc etiam in objecto al­­tissimis suis juribus insistat, hisce reflectere cogimur, quod cum in me­rito communionis legislativae potesta­tis Principi perinde ac SS. et 00. Re­gni pertractationem benignarum pro­positionum Regiarum simul autem ef­fectivam, et inomissam cunctorum Re­gni gravaminum sublationem pro nor­ma ab utrinque observanda, clara cum praecisione, recte art. 13-us 179°/t praescribat, praescripto huic sub his Comitiis nondum satis factum sit. Citeriori benignarum etiam pro­positionum Regiarum pertractationi va­care porro quoque parati, ab exordio statim praesentium Comitiorum Divum Regem nostrum iteratim oravimus, ut operata systhematica benignis Propo­sitionibus suis diserte complexa, pro explendis communibus nationis quoque votis assummenda universim pertra­ctentur, adminiculoquo terminandae eorundem pertractationis rogandae le­ges, benignae sanctioni Regiae jun­­ctirn substernantur. Petito huic gloriosae memoriae Rex, omnino detulit, nosque de hac intentione sua Regia realem in effe­ctum deducenda, sub sanctimonia ver­bi Regii securos reddiderat, serius in­terim puncta benignarum Propositio­num Regiarum, nondum pertractata et terminata ad affutura Comitia diferri Ipsamet Majestate A estra Sacratissi­ma clementer proponente, momentis per benignam Majestatis A estrae Sa­cratis-

Next

/
Thumbnails
Contents