1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 404. ülés

Ac fa Sessioms 104. — 30. Dec. tzius 30-án tett előbbi Felírásban bő­vebben kifejtett sérelmeiket is, melly vidék és város az 1647: 50-ik Tör­vény Czikkely hozatala ólta, a’ kato­nai kormányzástóli függetlenséget sikeredettül sürgette, és a’ mellyre nézve a’ Kegy. Kir. Válasz szerént tett fejedelmi intézetek, nékiink tud­tunkra adva sintseuek — állhatatosan ragaszkodunk. A 7-ik §-ra. Mennél erősebben vagyunk meggyőződve arról, hogy a' só árának meghatározását az Or­szággyűlési rendelkezések alól tör­vény szerént elvonni, ’s a‘ Királyi ma­gános jus gyakorlatává tenni nem le­ltet, annál kevesebbé nyugilatunk meg azokon, mellyek e’ részben a1 Kegy. Kir. Válaszban hozattatnak fel. Ugyanis azon felül, hogy egy jussainak és szabadságainak legfőbb * * oltalmát törvényéi szentsegeben hely­heztető alkotványos nemzetnek, leg­főbb biztosítást is egyedül azon törvé­nyei nyújtanak, mellyeknek hozásá­ban, eltörlésében, és magyarázásában közös jussal bir, és a1 melly ek szerént kormánvoztatnia kelletik, az 1807. December 14-ik és 1830. December 2-dik napjain kiadott Királyi Vála­szok a’ nemzet aggodalmát el nem oszlathatják azért , mivel az 1807. December 14-kén kőit Kir. Válasz kiadása után is megtörtént az , hogy a’ só ára még pedig'az 1811/2 és 1825 7-iki Országgyűlések folyama­ta alatt kiadott fejedelmi rendeletekkel, ’s Országgyűlési befolyáson kívül határoztatok meg, nem nyújthat to­vábbá biztos megnyugtatást a’ nem­zetnek, az 1830. December 2-kán kiadott Kegy. Kir. Válasz is azért, mert ez a’ só ára eránti intézkedé­seknek alapjául a’ Királyi pénz tár­nak , és a1 köz állománynak szorgos szükségeit teszi, holott még ezen szükségeknek megvizsgálása és fe- Or. Gy. írásai VI. Kötet. vaminibus quoad plagas inter vias Ca­­rolinam et Josephinam porro quoad civitatem Segniensem, inde a tempore conditi articuli 50: I647. sui a depen­dentia militari immunitationem incas­sum efflagitantem remonstratis, cum benignae,quae relate ad antelatam ci­vitatem factae fuisse innuuntur di­spositiones, nec ad notitiam nostram perlatae sint, constanter inhaeremus. Ad 7-um: Defixionem pretii sa­lis ex praescripto legum a diaetali tractatu abstrahi, aut privativis ju­ribus Regiis accenseri non posse, quo intimius persvasum tenemus,iis, quae per benignam 20-ae Novemb. a. c. Resolutionem Regiam hoc in objecto add: icta sunt, aquiescere eo minus possumus. Praeter quam quod enim Natio­ni propriam Constitutionem habenti, summum itaque jurium, libertatum­que suarum praesidium a sanctimonia legum repetenti firmissimam affida­­tionem leges solum illae largiri pos­sint, quas ferendi, abrogandi, et in­terpretandi jure sibi communi gaudet, quibvsue gubernari debet, per beni­gnas Resolutiones Regias sub datis 14-ae Dec. 1807. et 2-ae itidem De­cembris 1830. editas [sollicitudo Na­tionis sublata haud est; — nam post editam quoque benignam l4-ae De­cembris 1807. Resolutionem Regiam, defixis pretii salis , et quidem sub ipsis Comitiis annis 1811/2. et 1825/7. celebratis, citraque influxum comi­tialem per benigna Rescripta Regia unilateraliter suscepta est; — sed nec in benigna de dto. 2-ae Decemb. 1830. edita Resolutione aliquod repe­­riri potest praesidium, — benigna enim eadem Resolutio Regia ad pu­blicas Status et aerarii Regii necessi­tates illas provocat , quas tam co­gnoscendi , quam modalitatem etiam qualiter illis subveniendum sit, de- 37 145

Next

/
Thumbnails
Contents