1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 404. ülés
Ac fa Sessioms 104. — 30. Dec. tzius 30-án tett előbbi Felírásban bővebben kifejtett sérelmeiket is, melly vidék és város az 1647: 50-ik Törvény Czikkely hozatala ólta, a’ katonai kormányzástóli függetlenséget sikeredettül sürgette, és a’ mellyre nézve a’ Kegy. Kir. Válasz szerént tett fejedelmi intézetek, nékiink tudtunkra adva sintseuek — állhatatosan ragaszkodunk. A 7-ik §-ra. Mennél erősebben vagyunk meggyőződve arról, hogy a' só árának meghatározását az Országgyűlési rendelkezések alól törvény szerént elvonni, ’s a‘ Királyi magános jus gyakorlatává tenni nem leltet, annál kevesebbé nyugilatunk meg azokon, mellyek e’ részben a1 Kegy. Kir. Válaszban hozattatnak fel. Ugyanis azon felül, hogy egy jussainak és szabadságainak legfőbb * * oltalmát törvényéi szentsegeben helyheztető alkotványos nemzetnek, legfőbb biztosítást is egyedül azon törvényei nyújtanak, mellyeknek hozásában, eltörlésében, és magyarázásában közös jussal bir, és a1 melly ek szerént kormánvoztatnia kelletik, az 1807. December 14-ik és 1830. December 2-dik napjain kiadott Királyi Válaszok a’ nemzet aggodalmát el nem oszlathatják azért , mivel az 1807. December 14-kén kőit Kir. Válasz kiadása után is megtörtént az , hogy a’ só ára még pedig'az 1811/2 és 1825 7-iki Országgyűlések folyamata alatt kiadott fejedelmi rendeletekkel, ’s Országgyűlési befolyáson kívül határoztatok meg, nem nyújthat továbbá biztos megnyugtatást a’ nemzetnek, az 1830. December 2-kán kiadott Kegy. Kir. Válasz is azért, mert ez a’ só ára eránti intézkedéseknek alapjául a’ Királyi pénz tárnak , és a1 köz állománynak szorgos szükségeit teszi, holott még ezen szükségeknek megvizsgálása és fe- Or. Gy. írásai VI. Kötet. vaminibus quoad plagas inter vias Carolinam et Josephinam porro quoad civitatem Segniensem, inde a tempore conditi articuli 50: I647. sui a dependentia militari immunitationem incassum efflagitantem remonstratis, cum benignae,quae relate ad antelatam civitatem factae fuisse innuuntur dispositiones, nec ad notitiam nostram perlatae sint, constanter inhaeremus. Ad 7-um: Defixionem pretii salis ex praescripto legum a diaetali tractatu abstrahi, aut privativis juribus Regiis accenseri non posse, quo intimius persvasum tenemus,iis, quae per benignam 20-ae Novemb. a. c. Resolutionem Regiam hoc in objecto add: icta sunt, aquiescere eo minus possumus. Praeter quam quod enim Nationi propriam Constitutionem habenti, summum itaque jurium, libertatumque suarum praesidium a sanctimonia legum repetenti firmissimam affidationem leges solum illae largiri possint, quas ferendi, abrogandi, et interpretandi jure sibi communi gaudet, quibvsue gubernari debet, per benignas Resolutiones Regias sub datis 14-ae Dec. 1807. et 2-ae itidem Decembris 1830. editas [sollicitudo Nationis sublata haud est; — nam post editam quoque benignam l4-ae Decembris 1807. Resolutionem Regiam, defixis pretii salis , et quidem sub ipsis Comitiis annis 1811/2. et 1825/7. celebratis, citraque influxum comitialem per benigna Rescripta Regia unilateraliter suscepta est; — sed nec in benigna de dto. 2-ae Decemb. 1830. edita Resolutione aliquod reperiri potest praesidium, — benigna enim eadem Resolutio Regia ad publicas Status et aerarii Regii necessitates illas provocat , quas tam cognoscendi , quam modalitatem etiam qualiter illis subveniendum sit, de- 37 145
