1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Sessionis 383. — 23. Novembris Azon 1830-ik esztendei December 20-án felterjesztett Sérelmek és Kiváltatok tekintetében. A' 9-ik számra nézve miután az országos Rendek Ő Felségétől azt kérték, hogy az 179°/, esztendei 26. Czikkely 8-ik §-a értelmében, a felsőbb Ricasteriumoklioz való alkalmaztatásokban mind két valláson lévő Evangélikusokra és Görög nem egyesültekre mindég illő tekintet légyen, s eme sérelem felterjeszlesére okot szolgáltatott körülmények mind ez ideig nem változtak, — fentebbi Törvények a' K.K. Válaszban való általjánns megemlítését a’ KK. és RR. eme felterjesztett sérelem megszületésére elégtelennek tartván, 0 Felségét annak tellyes sikcreltetésére továbbá is megkérni kívánják. A’ 13-ik szám alatti kívánatra nézve, minthogy az országos Rendek által felterjesztett ama kérelem , hogy a’ polgár, és nemtelen sorsú ifiak mint kadétok a’ katouáságnál alkalmaztassanak aJ Kegy. Kir. Válasz szerént tellyesitve nints, annak megújítását a' KK és KK. továbbá is szükségesnek tartják. A’ 15-re igen váratlan volt a’ KK, és RR. előtt Császári Kir. Fő Hertzegségének és a’ Melt. Fő RR. Vas Vármegye által a’ magyar nyelv terjesztése ügyében felhozott sérelemre adott válaszuk. — Ugyan is Vas Vármegye 1830-ik esztendőben azon sérelmét terjesztő elő, hogy miután az 1805. esztendei 4-ik Czikkely 3-ik §-a erejénél fogva a’ perekben a’ magyar nyelv használatát Statutumképen megállapította, ’s az azt 23. esztendő múlva át hágó feleket büntetni akarta, a’ magyar udvari Tanáts utján, érkezett rendelés, Megyéjét eme törvénnyel egyezó Statútuma teljesítésébe a’ Hármas Törvénykönyv 3-ik czimjének ellenére pértolta. — Már pedig akár az tekintessék hogy a’ Vármegyéknek egyező Statútumokat hozni, 3s annak át hágóit büntetni a’ hazai Törvény szerintigaza lévén, annak gátolása valóságos sérelem, akár pedig az vétessék fontolóra, hogy az országos Rendek kívánságát éppen nem kielégítő K. K. Valász a’ később hozott, 1805. 4. Czikkelytel mellőzve, — az 1792. esztendei 7-ik Czikkelyben, melly már maga is a’ magyar nyelv terjesztését ezélózza, megemlített Kir. Választ, vezér elvül visszalépőig veszi, ’s a’ magyar nyelv mellet a’ Törvény ösvényén buzgólkodó Megyének igaza sőtt kötelessége gyakorlatában történt akadályoztatását helyben hagyta, a’ KK. és RR. továbbá is abban gyözettetnek meg, hogy ezen sérelem alapos, és az arra adott Kir. Válasz mind két tekintetre nézve a törvénybe ütközik. \ A’ 20-ik 33-ik, 31-ik és 45-ik számokra nézve hivatkoznak a’ KK. és RR. az előbbi izenetben ezen számok alatt, úgy szinte jelenleg az 1827-ik 133. szám 3-ik pontjára adott feleletekre. A’21-re nézve az 57-ik és 1830-ik esztendei 2-ik szám alatt előhozott okoknál fogva a’ K. K. Válasz közlését továbbá is szükségesnek tartják. A’ 28-ik szám 2-ik részére nézve készítendő Törvény javallat annak idejében által kiküldetni fog. i Í 3*
