1832-1836 Irományok 4. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 383. ülés
Acta Session'X 383.— 23.Novembris. ' 9 dett, ’s azt követelnie annyival inkább igaza van, mivel valamint egy részről az ólom árának általok történt felvétele ellenek, mint a' kik tsekéjy hasznú bányáik költséges folytatása végett kibányászott javok árát sokáig e! nem melözhetikarra, hogy a’ fizetett árban önként megegyeztek, nem vétethetik, úgy más rész* ről a’ közbetett óvásokkal az árban való meg nem nyugvást nyilván kijelentették. jMihezképest miután O Cs. Kir. Fő Hertzegsége é3 a’ Mélt. Fő RR. magok és elesmérik azt, hogy az ólom árának meghátarozása kötelező erővel bíró egyességcn alapúi, (a’ mit a’ Kegy. Kir. Válasz kétségbe hoz) biztosan reményük a’ KK. és HU. azt, hogy a’ Szt. Mihályi bányászát urburariatusának ezen egyesség megsértésével okozott károsodása megtérítését magok is szorgalinozni fogják. Az 57-re miután a’ kegy Kir. Válasz a' Kikindai kerület lakosainak a' közmunkákhoz való jarúlások elrendeltetését jelentvén, azon kerületnek Torontói Vármegye Törvényhatósága alá tartozik, úgy minden egyéb köz terhekre és munkákra nézve is egyedül azon Vármegye hatósága alá leendő rendeltetése Ő Cs. Kir. Fő Hertzegsége és a’ Mélt. Fő HR. már hozzá adott inegegyezésökhez képest sürgetettik, egyszersmind 0 Felsége az Országgyűlési költsönös értekezések rendjéhez és természetéhez képest az országos Rendek tellyes megnyugtatások tekintetéből e1 részbeni kegyelmes rendelésének kívánt közlésére is meoö kérettessék. 67-ik és 123-ik számokra nézve készítendő Törvény javallatokat a’ KK. és HR. annak idejében közölni fogják. A’ 96-ik szám alatt felterjesztett sérelem orvoslását az országos Rendek nem tsak ezen tekintetnél fogva sürgették, hogy a’ panaszolt erdei rendszabás költséges, és czéleránytalan, hanem leginkább azért, mivel az a’ városok földes úri jussát sérti, minthogy pedig e’ részben a’Kegy. Kir. Válasz éppen semmi megnyugtatást sem nyújt, sőtt a’ KK. és HR. aggodalmát méltán neveli az által, hogy az erdei rendszernek tsak annyiban, a’ menyiben a’ városnak költséges lenne, a’ vagy a’ czélnak meg nem felelne, a’helybeli köriilményekhezképest rendelt választatását, ’s ez által a' panaszolt erdei rendszernek, habár változtatva leendő felmaradását magába foglalja, a’ KK. és RH. ezen sérelemtől, okúi nem szolgálhatván az, Országgyűlési orvoslás alatt lévő— bár melly sérelem kihágyásáia az, — hogy az előadandó új panaszokat 0 Cs. Kir. Fő Hertzegsége, és a’ Mélt. fő HH.a’ magok helyén felterjeszteni nem ellenzik — tsak azon tekintetből sem állhatnak el, hogy a’ sérelmet állítólag megszüntető Királyi rendelés az országos Rendekkel még nem közöltetett. A’ 133—ik szám 3-ik pontjára nézve. Tellyeséggel meg nem egyezhetnek a’ KK. és RR. abban, hogy ezen pont alatt megemlített több rendbeli taksák meghatározási igazának kérdése a’ rendszeres munka felvételére utasitatván, az illető helyeken fenálló mostani külömbőző szokás meghagyatassék: — Mert valamint cl nem esmérik azt, hogy az ár szabások, és a’ taksák meghatározása igazai a’ Megyéknek tulajdonitó, ’s a’ KK. és Ril. előbbi izenetében felhívott törvények világos tartalmai kíilömbbféle magyarazatúak volnának, — úgy mint Törvényhozók el nem nézhetik, hogy eme törvények megszegésével bétsuszott és tsak nem mindenütt villongás tárgyat tevő Ur. Gy. írásai VII. Kötet. .‘I
