1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 264. ülés - 1832 / 265. ülés
Jetet Üessíotiís 2(i5. — 5. Decembris. 283 „Azon helyeken pedig1, mellyeknck határában az Uraság erdejében, s a' t.u — „aedilia vero ligna etc.u mint fellyebb a’ törvény’ e’ pontját illető magyar, és deák szerkezetben. — „Aedilium vero lignorum competentia post introductam usuffuctuationis sessionum, et domoruiu liberam emtionem, et venditionem differentem a hactenus vigente subit considerationem , et ideo quemadmodum reflexe ad eas subditorum domus, quae via admissae per Art. 1-mi §. 6-ura usufructuationis liberae emtionis, et venditionis jam distractae sunt, gratuitae aedilis iignationis sublationem justam credimus, ita respectu domorum colonicalium, aut urbarialium inquilinarium, quarum intuitu praemissa usufructuationis distractio necdum intervenit, illius provisionis necessitatem subversari existimamus, quod reflexe ad has gratuita aedilis lignatio, ubi et in quantum haec hactenus in usu fuit, porro etiam salva permaneat; quo circa sequens rogandae legis projectum substernimus.“ „Azon helyeken pedig, mellyeknek határában az Uraság erdejében ’s & t.“ — „aedilia vero ligna etc.“ szinte mint feljebb. Az 5-ik pont elején foglalt „jótétemény54 szónak a’javallt „kedvezés5 szóval leendő felváltásában megnyugszanak. A’ 7-ik és 8-ik §-ra valamint minden úrbéri kötelességeknek bizonyos mértékre lett szorítása mellett is a’ földes úri tulajdon épen fenáll, szintúgy tagadhatatlan, hogy a’ boltbeli jus is, az attól járó taksa meghatározása által el nem enyésztetik. A* K. K. Válasz e’ részben aJ nemzeti szorgalomra és kereskedésre kárt árasztó önkény meggátlása tekintetében világosan azt javallja: hogy a3 bóltbeli taksák Temes , Torontói, és Krassó Vármegyékben divatban lévő úrbér példájára bizonyos osztályozatok szerént rendeltessenek el; nem azért, mintha a* boltok kérdését egész országra nézve egyedül csak az említett három Megyék helybeli környülállásaikhoz vélné illeszthetőnek, hanem mivel az úrbéri intézkedések azon legjelesbb czélzatát követte, hogy az úr, Js jobbágy közt keletkezhető' minden szövetkezések valahára bizonyos rendszerrel, ’s teljesen fejeztessenek bé. — Illy gondoskodás szükségét a’ Mélt. F6 RR. is elismérték akkor, midőn a’ 4-ik Törvény Czikkely 11-ik §-ában foglalt javallatban megegyezvén, annak kijelentésében szinte megnyúgodtak: hogy az úrbéri Törvény Könyvben nem foglalt minden kénszerítések, önkényes taksáltatások, és bár mi tekintetű, s nemű kizárások eltöröltetnek. Miután pedig ezen intézkedés felsőbb jóváhagyás* hozzá járultával már országos határozattá vált, *s miután az előterjesztett törvény javallat külömben is, sem a* földes úr tulajdonnal , sem az igazsággal meg nem ütközik , a’ K. K. Válasz várakozásának pedig tökélletesen megfelel — a’ KK. és RR. azon csekély, Js könnyen eligazítható tekinteteknek, mellyek egyes 71 *
