1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 236. ülés
Acta Sessionis 236. — 16. Octobris. 189 kegyelmes Válaszi Javallathoz nem járulhatunk. A’ 7-ik §-ra a’ K. K. Javallatban kifejezett módosítást egyátaljában el nem fogadhatjuk, mivel Országos szerkeztetési rendeletünk alatt egyenesen azt értjük, ’s nyilván ki is fejeztük, hogy az Úrbéri régi Jobbág}' telkek minden állományaikat, illetőségeiket, és igy legelőiket is kiadni kelletik, a’ nélkül, hogy az Úrbéri Rendben szedések alkalmával azt kellene visgálgatni, ha félj ül maradott fold találkozik-e? avagy nem? azt a’ mit kifogás alá vett kifezéstnnkben megállapítottunk, hogy t. i. a felmaradott földekből teljék, és hasittassék ki a’ legelő, egyedül, és megszorítólag csak a’ felmaradott földekből alkotandó új Jobbágyi telkekre. értettük és értjük továbbá is ’s arról , hogy ezen intézetünk, mind törvényes, mind igazságos , annyival inkább megvagyunk győzettetve; mivel már maga azon országos megállapodás is hogy az Úrbéri rendbeszedéskor felmaradott földekből, új Jobbágyi telkek alkottassanak*, semmit egyebet nem tészen, sőt a’ dolo«: természete szerint nem is tehet annál; hogy a’ Jobbágy kézen volt de az Úrbéri rendbeszedéskor felmaradott földekből, annyi új Jobbágy telek alkottassák a’ mennyinek külső és belső minden állományai és legelője is, a’ felmaradott földekből kitelnek; — és hogy ezen rendelésnél tovább menni nem lehet, még annál fogva is tökéletesen világos, mivel a’ régi Jobbágy telkek utáni legelőt, a’ felmaradott földekből alkotott új Jobbágy telkek miatt amazok sajnos fogyatkozásával megfogyasztani igazság nem volna, arra pedig hogy a’ Or. Gy. It úsat III. Kötet. in casum intra Domínium admitti debeat, pro superflua reputata — benigne propositum additamenium acceptare non possumus. Ad §. 7.modificationem inbenigna Resolutione propositam adoptare neutiquampossumus, genuinas enim dispositionis Regnicolari redactionetenus factae, disertisque terminis enunciatae sensus, non aliam recipit interpretationem, quam ut occasione regulationum Urbarialium constitutiva, reliquae item Competentiae antiquarum Sessionum Colonicalium, adeoque etiam pascua—terrae remanentiales seu adsint seu non — exassignanda veniant; idve quod in contextu expressionum sub quaestionem vocatarum statuendum censuimus: ut quippe pascuum e terris remanentialibus exscindatur praecise, et unice ad novas e terris remanentialibus efformandas Sessiones Urbariales intellectum habere voluerimus, ac porro quoque velimus. Praeviam porro dispositionem nostram Legi et Justitiae omnino consonam esse eo magis cnnvincimur, quod Conclusum quoque illud Regnicolare ut e terris occasione Regulationum Urbarialium resultantibus , novae Sessiones Colonicales efformentur nihil aliud significet ac de natura rei, nec significare possit, quam ut e terris prae manibus Colonorum constitutis, occasione interim Regulationis Urbarialis ad classem terrarum remanentialium recidentibus, tot novae Sessiones Urbariales efformentur, quot Sessiones e terris iisdem remanentialibus constitutivis, pascuove provideri poterunt, — normam insuper hanc latius extendi nec posse, ex eo etiam ubertim patet, quod Pascuum antiquis Sessionibus Colonicalibqs 48
