1832-1836 Irományok 3. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 236. ülés
Acta Sessionis 236. — 16. Octobris. 133 az Úrbéri útnak ezen §-ban sem lehető elfogadását is kétségen kivűl valóvá tette. — A3 2-ik § -ra mennél nyomosabban vannak meg győzettetve a* KK és RR. arról, bogy ezen §-ban foglalt Javallatok a’ Királyi Szék, és az Ország közös boldogsága gyarapodásának gazdag kifejlődést ígérő kútfejeit bővitendi; annál álhatatosabban feküdvén szíveiken azon kiváltakozási szabadságnak Törvényben való iktatása, mellyet ezen §-ban a5 Földes Urak, és Jobbágyaik költsönös üszve egyezések útján megadattatni szándékoznak, említett Javallatoktól továbbá is el nem álhatnak. Megfontolták a’ KK. és RR. mind azon tekinteteket, melyek e3 részben a’Királyi Kegyelmes válaszban felhozattatnak, és habár a’ IV-ik megelőző törvény Czikkcly a5 föld tulajdonságát a’ Földes Urak részére valósággal, és nyilván feltartotta is, nem lehetnek a3 KK. és RR. azon értelemben, mintha ezen 2-ik §-i Javallat a3 IV-ik Törvény - Czikkely ama szavaival Össze ütközne, vagy pedig a3 Földes Úri tulajdonságot veszedelmeztetné — mivel azon felül hogy Törvény Javallatok minden kénszerítés kirekesztésével úgy a’ Földes Uraknak mint a5 Jobbágyoknak tellyes szabadságokra hagyván az öszve egye sülést senkit nem kötelez, semmit nem parantsol, hanem tsak az egyesség készítést nem tilalmazza éppen a’ tulajdonságnak Törvényen és Igazságon sarkalld szentsége hozza magával azt, hogy a’ Tulajdonos előtt ne zárattassék el azon út, és mód, mellynek használásával, földjén lakozó Jobbágyával olly egyességre is léphessen, mellynek erejénél fogva Jobbágyát tartozásai, szolgálatai, és adózásai alól ne csak a’ Királyi kegyelmes válaszban is meg engedett módon, hanem szabados egyezéssel meghatározandó valamelly átaljános Toké Somma felvételével örök időkig tartó kiváltakozással is feloldozhassa. Nem lehetnek továbbá a3 KK. és RR. azon vélekedésben is, mintha t. i. a3 Javalíati Tárgyat itt annál fogva kellene elmellüzni, mivel a3 tárgy érdeme az Úrbéri törvények alkotása közben el sem intézhető sokféle törvényes kérdésekkel van öszveszőve; mert ha a’ Jobbágy által miveit föld tulajdonossága a’ IV-ik Törvény - Czikkely kezdő szavai szerint azon igazsásgal és egyenességgel megegyező kötelességet húzza maga után, hogy a’ Jobbágy Földes Urának szolgáljon, és adózzék, 3s ha az Úrbéri Rendszer és a’ szerződések természete, azt hozza magával, hogy foglalatjaikban a3 Felek költsönös viszonaik, és kötelességeik nyilván kifejeztessenek, — épen a3 dolog5 természete hozza magával azt is, hogy mivel a3 földes úri, és jobbágyi viszonokról, hasznokról, és kötelességekről az Úrbéri Törvény- Czikkelyek, az Úrbéri kötésekről pedig jelesen azon V-ik Törvény-Czikkely szóllanak. mint arról a’ mi Úrbéri tárgy, az Úrbéri Törvényekben történjék rendelkezés, 5s az Úrbéri jobbágyi kötelességek alól raelly móddal lehető kiváltakozás is ugyan ott intéztessék el, a5 hol a3 külömbeni kötelesség megszabattatott, még pedig annyival inkább, mivel ezen Or. Gi/. írását. III. KőIet 34
