1832-1836 Irományok 2. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836

1832 / 160. ülés

234

160. .1 lés írásai.

ueur által a’ főbb Igazgatás útján omni, in respectu justum Suae Ma1-már több Esztendők előtt javallott jestati Sacratissimae substernendum

kémélletesebb orv oslás módja minél censet Deputatio.

hamarébb eszközöltessen, ’s ennek

elérése végett Ó Felsége alázatossan megkérettessen.

11.

Szabad ’s Királyi Debretzen Városa abból, hogy Tisztviselőinek Törvényes szabad választása Jussával, az 17lő. 36-dik Törvény Czikkely ellenére , közelebbi időkben a’ Királyi Biztosoknak mindenkor Előlíilése, és

i

Részvétele miatt nem élhetett, származó következendő Sérelmeit terjeszti elő:

1) Ámbár az 1008-ki k. e. 13-ik Törvény Czikkely minden Városokban a Bírákat, Tanátsbelieket , és más Tisztviselőket, Nemzet és Vallásbeli külömbség nélkül a’ Városban lakók közűi választatni rendeli, még is több Tisztiújjíttások alkalmával, a’ Magistratusnak, és választott Polgárságnak ellenmondása nem használván , némelly megürült Senatori ’s Esküd ti helyekre egyedül tsak B. Catholikusok, ’s többnyire tsak idegenek, ’s a’ választó Test előtt ösméretlen, a’ szomszéd , és távalabbi Törvényhatóságokból is candidáltatnak, ’s e’ szerént sem a’ Törvénynek, sem azon Királyi Rendelésnek, hogy a’ Senatori Hivatalokra alkalmatos, és a’ Város eránt magokat érdemesített Férjfiak tétődjenek választás alá, elég nem tétettetik, sőtt a’ választók szabadsága is, midőn választások ollyanokra szoríttatik, kiket nem is esmérnek, erőszakot szenved.

2) A’ közelebbi Tisztiválasztáskor ezen Városnak az a’ Sérelme történt, hogy jóllehet régi időktől fogva Királyi Adomány Leveleiben alapúit azon szabadságot gyakorlottá, mellynél fogva minden Tisztviselőit, és pedig az alsóbbakat mindenkor a’ Mail.

Civitas Debreczinensis praejudicia exinde promanantia, quod Jure liberae Magistratualis Electionis in obversum Articuli 36. 1715. ob continuum recentioribus temporibus Commissariorum Regiorum Praesidium et influxum uti nequiverit — sequenti serie proponit:

1) Quamvis Articulo 13. 1608* ante cor. dispositum sit, ut in omnibus Civitatibus, Judices, Senatores et caeteri Magistratuales absque respectu Nationum , et sine ullo Religionis discrimine — ex Individuis Civitatem incolentibus eligantur — occasione tameu plurium Restaurationum — nou obstante Magistratus, et electae Civ ium Communitatis Contradictione, ad nonnullas Senatorum et Juratorum Vacantias, nonnisi Rom. Catholici et potissimum e vicinis, aut remotioribus Jurisdictionibus extranei, atque electae Civium Communitati ignoti candidantur, sicque nec Legi, nec Benignae Resolutioni Regiae, apta, et quae merita pro Civ itate posuerunt — Indiv idua ad Senatoralia munia candidanda praecipienti satisfit, quin potius libertati Electorum per id vis infertur, quod Electio ad Individua illis ignota restringatur. —

2) Occasione proximae Restaurationis illud praejudicium experiri debuit Civitas, quod licet vigore libertatis in donationalibus literis fundatae, et ab antiquo exercitae Magistratus cunctos Officiales, et quidem subalternos Jure Candidationis Commissarii

\