1832-1836 Irományok 1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 129. ülés
428 129. Ülés írásai. kánt, elébbeni Izenetjekben már úgy is ki mondván értelmeket a’ KK. és RR. éppen annak a3 tetemes bajnak kútfejét akarják örökre be dugni; hogy holmi mellesleg, és a’ pereken kivűl való, ’s annyiszor a’ mennyiszer meg ríj jítható folyamodások, ’s az ezek folytában elő vett segéd eszközök miatt, úgy a’földes Urak, mint a’ Jobbágyok, az örökös nyughatatlanítás ; háborgatás; ’s a’ mind ezekből eredő bizonytalanság kedvetlen és káros hánvatta' lábainak ki téve ne legyenek; ’s az, a’mi a’ törvény útján törvényes biró állal el van ítélve; a’ magányos folyamodás útjára, Js egy nem független kormányozó Tanácsi, sott! feljebb még a’ leg főbb kormányi el határozás alá is el ne vonattathasson ; kiilömben pedig, ha a’ múltt időkben történtek is ollyatén esetek, mellyekben , a’ kormányi parancsolatok, a’ törvényes Ítélő székek függetlenségének sérelmet okoztanak; mind azok, mint törvény elleni cselekedetek, valódi okok gyanánt fel nem hozattathatnak; e’ felett! minden elől álható bajok és panaszok orvosolhatására, a’ törvényhozás, eddig is rendelvén alkalmatos módokat és eszközöket; ’s ha szükséges még bővebb intézeteket is fogván tenni; az ítélő székek függetlenségének, ’s így a’ törvénynek is meg sértéséhez, aJ panasz orvoslása eszköze gyanánt nyúlni soha sem lehet; — végre a’ KK. és RR. úgy magoknak, mint a’Mélt. Fő Rendeknek is meg nyugtatására szolgálhatónak .ítélik azt; hogy a’szerint a* mint az 1827-ki 5-dik Törvény Czikkelyben, Maga Ö Felsége méltóztatott Kegyelmesen ki mondani; a’ Fejedelem és az Ország boldogsága a’ törvények pontos meg tartásán alapúlváu, az ősi alkotmányt, ’s az 179%-ki 10. 12-dik Törvény Czikkelyeket, mind maga O Felsége meg; tartandja, mind mások által meg tartatándja; — a’ múltt időknek, O Felsége atyai szive előtt is kedvetlen történetei — többé elő kerülni nem fognak. Mind ezekre nézve a’ KK. és RR. elébbeni Izenetek mellett, továbbá is álhatatosan meg maradnak. Az Országos Kiküldöttség javallata 1-dik \-ára, mellyet O Cs. Kir. Fö Herczegsége, és a’ Mélt. Fő Rendek ismét említésbe hoztanak, a’ KK. és RR. abban állapodnak meg ugyan; hogy azt ügy: a’ mint fekszik, továbbá sem fogadhatják'el; mivel maga az 1725-ki 18-dik Törvény Czikkely is, mellyre az a’ javallat hivatkozik, az Úrbéri álthágásokról csak közönséges ki fejezésekkel rendelkezvén; és külömben is! csak a* Jobbágy, de nem egyszer’smind a’ földes Ur el válható sérelmeik orvoslása módjairól tévén intézteiét, most is csak ennyit tenni, aJ KK. és RR. czél iránvosnak nem tarthatják: Mivel azonban A KK. és RR. is szükségesnek látják , hogy a’ közönséges életben elöl fordulható, minden Úrbéri aprólékosabb érdekű olly ált hágásokról is, mellyek Úrbéri pernek mialtok való kezdését sem érdemlik; úgy jelesen arról is, hogy a Birói végezésnek magát ellene szegező Féllel bánni hogy kel»
